A botosjeti eljött értünk

A legutolsó, tizenegyedik kiadás 1984-ben jelent meg. 2003 novemberében határoztak a 12. kiadás elkészítéséről – az új szabályzatot az MTA Magyar Nyelvi Osztályközi Állandó Bizottsága dolgozta ki.

Ez csak csiszolgatás

„Tudomásul kell vennünk, hogy a szabályzat nem lehet örök, nem maradhat változatlan, hiszen folyton változik maga a nyelv és részben a nyelvről való felfogásunk is. Ezért időről időre szükség van a mindenkori szabályzat módosítására, a nyelv változásaihoz való hozzáigazítására. Úgy tűnk, hogy húsz-harminc évenként szükség van erre” – olvasható az akadémia honlapján Keszler Borbála nyelvészprofesszornak, a munkálatok vezetőjének véleménye.

Nem mondhatni, hogy érdektelenségbe fulladt az előkészítő munka, hiszen a köztes vitaanyagra például mintegy ezer, konkrét nyelvi jelenségekkel foglalkozó hozzászólás érkezett. Sík Eszter középiskolai magyartanár szerint az akadémiának végre vennie kéne egy nagy levegőt, és a csiszolgatás helyett neki kellene ugrania egy nagy reformnak, amelynek köszönhetően a szabályrendszer egyszerűbbé és követhetőbbé válna. Túl sok és túl bonyolult a regula, miközben egy jelentős részükre semmilyen szükség nincsen, hiszen nem könnyítik meg az érthetőséget – mondja a tanárnő. A Keszler Borbála vezette bizottság célja ezzel szemben az volt, hogy nagyobb változtatások nélkül, könnyebben használható, rugalmasabb szabályzatot adjon a használók kezébe.

Nem reform

Tamás Ferenc, a Magyartanárok Egyesületének alelnöke, gyakorló magyartanár is arra hívta fel a figyelmet: a helyesírási reformot a nyelvészszakmából is sokan sürgetik, előkészítő munkák is zajlottak, zajlanak. Szerinte is túl sok a felesleges szabály.

Ennek ellenére a helyesírás szabályainak 12. kiadásában alapvető, lényegi változtatások nincsenek, csak kisebb módosítások. Kihagyták például a postai címzésre vonatkozó részt, mivel a címzést a posta írja elő, s annyi változata létezik a címzésnek, hogy nehéz azt pontos szabályba foglalni. Megengedőbb a szabályzat az intézménynevek írásában is, például az intézmény típusát jelölő szavakat (minisztérium, egyetem, hivatal, intézet, iskola, vállalat, üzem, rendőrkapitányság stb.) ajánlatos kis kezdőbetűvel írni, amikor valamely szövegben egy bizonyos intézményre utalnak.

Új szavak, kifejezések kerültek a szótári részbe, illetve régi, elavult alakok elhagyása is szükségessé vált (ilyen például: agárkutya, átíró könyvelés, bilgeri, csillagláb). A lista kiegészült a határon túli magyar földrajzi nevek, intézmények, valamint a jellegzetes határon túli magyar szavakkal, ami szintén régi adóssága volt a szabályzatnak, hiszen a szabályzat szándéka szerint nem Magyarországnak, hanem valamennyi magyar nyelvhasználónak szól.

Közízlés és szabályozás

Bizonyos esetekben egyes szavak írása is módosul. Ilyen ok a szó ejtésének megváltozása: árboc helyett az árbóc a helyes, bedekker helyett bédekkert írjunk. Módosításra ad okot, ha a szaknyelvben másként írják a szót: első fokú ítéletből így lesz elsőfokú ítélet, fekete dobozból feketedoboz. Szeptemberben bevezetik a használatát, de csak 2016 őszétől lesz kizárólagos. Addigra kiderül, hogy a szerkesztők elképzelése találkozik-e a közízléssel.