galéria megtekintése

Megmaradtam a basszbariton ördögöknél és isteneknél

0 komment


Szemere Katalin

Világsztár énekel június 2-án az Operaházban, a walesi basszbariton, Bryn Terfel áriaestet ad. A sajtótájékoztató után exkluzív interjúban beszélgettünk 50. születésnapi koncertekről, chopper bicikliről és a Tosca-botrányról.

- Azt mondta a sajtótájékoztatón, mindig tenor szeretett volna lenni. Pedig a baritonoknak és a basszbaritonoknak sokkal jobb szerepeik vannak.

- Tudom, de ez a hangfaj varázsolt el gyerekkoromban. Imádtam Mario Lanza felvételeit, és a többi nagyszerű tenorét, Carusóét, Gigli-ét, de sajnos sosem közelítettem meg azokat a hangmagasságokat. Megmaradtam a basszbariton ördögöknél és isteneknél.

- Nemrég ünnepelte az 50. születésnapját Monacóban, és volt egy koncertje a londoni Royal Albert Hallban is. Elégedett?

 

- A legjobb 50. születésnap volt, amiről álmodhattam. Nagyon szerencsés vagyok, hogy a Monte-Carlói Opera szervezett nekem egy partit. Albert herceg is eljött, fél órát beszélgettünk. A Royal Albert Hall szintén fontos volt, csodálatos, hogy fellépett ott például Sting, Alison Balsom szólótrombitás és a barátnőm, Hannah Stone Catrin Finch-csel hárfázott. Az Only Man Aloud nevű remek walesi kórus is eljött, csupa jó barátok.

- Volt olyan nagy parádé, mint Sting 60. születésnapja, amelyen ön is énekelt?

- Inkább azt mondanám, más. Ott rengeteg csodálatos popsztár jött össze Lady Gagától Bruce Springsteenen át Elton Johnig. Én a Roxanne-t énekeltem, és két koncertet is adtunk, egyet a szülinapjára, a másikat a Greenpeace-nek.

- Olvastam, hogy egy sárga chopper biciklit vett magának az 50. születésnapjára. Van ideje használni?

- Elhatároztam, hogy rendbe hozom, átalakítom, lakhatóvá teszem apám észak-walesi farmján az egyik tehénistállót. Gyerekkoromban volt ott egy sárga chopper bicikli. Cardiffban egy kirakatban megláttam egy hívogató, gyönyörű, vadonatúj sárga choppert. Kicsit drága volt, lealkudtam és megvettem. Úgy gondoltam, felakasztom a házikó falára, hogy emlékeztessen a tinédzser éveimre.

- Gondolom, totálisan tele a naptára, előre vagy tíz évre.

- Mindig óvatosan terveztem, hogy maradjon szabadidőm. A nyár általában szabad a fiaimnak.

„Élvezni kell az életet, mert nem tudhatom, még mi vár rám”
„Élvezni kell az életet, mert nem tudhatom, még mi vár rám”
Koncz György / Népszabadság

- Ezért nem vállal szerepet Bayreuthban, miközben az utóbbi években főleg Wagnert énekelt?

- Tudatosan döntöttem így. Nyolc nyarat töltöttem Salzburgban, a pályám része volt. Azóta sok minden megváltozott. Rengeteget énekelhetnék, és a következő két hónapom is eléggé tele van, de élvezni kell az életet, mert nem tudhatom, még mi vár rám. 

- Mi az, amit élvez az éneklésen kívül?

- Imádok golfozni és biliárdozni, megszállottan gyűjtöm a borokat. Fontosak az óráim, amúgy a Rolex egyik nagykövete vagyok. Azóta gyűjtöm szenvedélyesen, hogy a nagyapámtól megkaptam a zsebóráját, amit minden vasárnap felvett, mielőtt elment a templomba. Nemcsak pici órákat gyűjtök, hanem például padlón álló ingaórát. Megvan a nagypapám ajándéka is, becsben tartom. Jó lenne több könyvet kézbe venni. Annyira irigylem, aki gyorsan és sokat olvas.

- Botrány keveredett abból a Tosca-előadásból a bécsi Staatsoperben, ahol a címszerepet játszó Angela Gherghiu lekéste a jelenetét a harmadik felvonásban – Jonas Kauffmannt kellemetlen helyzetbe hozva. Ön Scarpiát játszotta ebben az előadásban. Kiderült, hogy mi történt?

- Több oka is lehetett. Már az első előadás után is akkora siker volt a Levélária, hogy a közönség visszatapsolta Jonast. Az ismétlés után is legalább tíz percig tapsoltak. Angela valószínűleg ezért maradt az alagsori öltözőjében, mert nem számított arra, hogy a második előadásban nem hagyja az ismétlés utáni tapsot a karmester.

- Azt pletykálták, irigyelte Kaufmann sikerét, így állt bosszút.

- Ugyan, én irigyeltem. Jonas csodálatos tenor. Mondtam már, hogy én is tenor akarok lenni? De engem sajnos addigra már rég leszúrt Tosca. A sztori végigfutott az operavilágon, ősszel Münchenben Kaufmann-nal és Anja Harterossal énekeljük majd a Puccini-operát. A Cavaradossi-áriát biztos visszatapsolják, de tuti hogy a szoprán időben ott áll majd a színpadon.

- Volt olyan előadása, amit nem élvezett?

- Amit a közönség nem szeret. A párizsi operában énekeltem a Don Giovannit, Dominique Pitoiset rendezésében. Jose Van Dam volt Leporello, akiért én annyira rajongok, hogy akár a Happy Birthday-t is boldogan énekelném mellette. De a közönség nem volt ennyire boldog, és elkezdett pfujolni a második felvonás elején. Ugyanez történt ugyanitt, Berlioztól a Faust elkárhozását énekeltük. Nehéz darab, talán a párizsiak szeretik a jó rendezést, és ezt jelzik is?

- Nemcsak operákban látható, hanem musicalekben is, a Sweeney Toddban (Emma Thompsonnal) és a Hegedűs a háztetőn-ben. Van még musical, amiben szívesen játszana?

- A La Mancha lovagjában mindenképpen, vagy Camelotból Artúr királyt elvállalnám, Richard Burton énekelte a hatvanas években Julie Andrews-zal.

Névjegy

Bryn Terfel Jones 1965. november 9-én született Észak-Walesben. Tanulmányait 1989-ben végezte a londoni Guildhall School of Musicban. Operai debütje 1990-ben volt a Walesi Nemzeti Operaházban. A nemzetközi operaszínpadok keresett sztárja, megannyi felvétel készült vele. A klasszikus zene mellett musicalekben is szerepet vállalt. 2000-ben elindította a Faenol Fesztivált a wales-i Snowdonia közelében, amely egy évtizedet élt meg.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.