galéria megtekintése

Mátyás könyvei

0 komment


Kelen Károly

Fotó: Koncz György / Népszabadság


Ma sincs másként: hétfői számunkban jelent meg ennek a képnek a „modern” mása: egy nő áll a kiállított gyerekkönyvek pultjánál-polcánál, és belelapoz valamelyikbe. Nagyon csodálkoznék, ha akkor vagy most úgymond „elleste” volna a pillanatot a fotósunk. Sokkal valószínűbb, hogy ő kérte meg a hölgyet: álljon oda, ahol a legjobb fényviszonyok vannak.

Akkor, azaz 1969-ben már másfél évtizede működött a Corvina Művészeti és Idegennyelvű Könyvkiadó Vállalat, 1955. január 1-jén annak a Cserépfalvi Imrének a vezetése alatt indult el, aki Kassákot és József Attilát adott ki a világháború előtt. A Cserépfalvi Kiadót – és vele a Váci utcai könyvesboltot (már nyoma sincs, csak az Akadémiai délebbre lévő Stúdium boltja működik a Libri kezelésében) – 1950-ben államosították, de a volt tulajdonos kis méhészkedési kitérő után megint könyvekkel kezdett foglalkozni. A Corvina kettős feladatát jól össze lehetett kötni: magyar könyveket adott ki mindenféle nyelven, és a legjobban éppen a másik profiljába tartozó művészeti kiadványokat lehetett eladni külföldieknek.

 

Cserépfalvit 1963-ban nyugdíjazták, és a rendszer jellegzetes képviselőit állították a kiadó élére. 1964-ben Tömpe András, a szovjet mesterkém lett az igazgató, miután konfliktusba került az NKVD tábornokaival, és befejezte sikeres hírszerzői tevékenységét Dél-Amerikában. (1967-ben aztán berlini nagykövet lett, de akkor meg Kádárral veszett össze a prágai bevonulás miatt, és lemondott. Végül a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők elnökeként egy beosztottjával volt nézeteltérése, és irodai szobájában főbe lőtte magát 1971-ben.)

Később egy Simó, majd Szabó nevű apparatcsikot neveztek ki a kiadó élére, de mindketten művelt embernek számítottak, pártrutinjukat az „ügy szolgálatába” állították, és a Corvina szinte tudományos műhelyként tudott működni. Az ország legjobb szakemberei készítették a kiadványokat. Márpedig szükség volt a szakértelemre. Egyrészt a magyar és nemzetközi művészettörténelem és kortárs művészeti folyamatok alapos ismeretére. Másrészt ilyen kötetek magyarról idegen nyelvre való átültetéséhez nem elég a biztos nyelvtudás, szükség van az adott nyelvterület kulturális összefüggéseinek és nyelvhasználatának naprakész ismeretére is.

Nélkülözhetetlen alapmű
Nélkülözhetetlen alapmű
Mikó László / Népszabadság/archív

Aztán 1984-től már az ­igazgató is lehetett szakember. Bart István író, fordító az Európától érkezett a Vörösmarty téri palota kilencedik emeletére. Itt leginkább azt érdemes megemlíteni, hogy összeállított egy nélkülözhetetlen szakkönyvet, az Angol–magyar / Amerikai–magyar kulturális szótárt. A rendszerváltás után magánkézbe került vállalatot is ő vezette 2004-ig, amikor a kiadó idegen nyelvű főszerkesztője, Kúnos László vette át a helyét.

És hogy nem a levegőbe beszélek, amikor dicsérem a kiadó könyveit, bizonyítja, hogy ma is forgalomban vannak a hatvanas években megjelent művek. Tessék csak megnézni a tablót, amelyen lengyel, német, angol és olasz változatban is látható a Mátyás corvináiról szóló alapmű. Megnéztem, a Berkovits Ilona által szerkesztett kötet az Amazonon németül 11,99, 12,00, 14,00 és 17,99 euróért kapható (állapotuk: „gut”, illetve „sehr gut”), angolul, függően attól, hogy az amerikai vagy az angol oldalon keres-e rá a vevő, 21,95 dollártól 72 fontig találtam ajánlatokat. A magyar változatot hatezer és 12 ezer forintért lehet megvenni.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.