Az MNB alelnöke kifejtette: a jegybank a magyar gyűjteménygyarapítás történetében is kiemelkedő értékben, eddig összesen csaknem 8,7 milliárd forintért vásárolt műtárgyakat az elmúlt másfél évben. Az Értéktár Program megvalósítására az MNB Igazgatósága 100 millió eurós, mintegy 30 milliárd forintos összeget különített el 2018 végéig. Az MNB az Értéktár Programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökségvédelemhez. Gerhardt Ferenc példaként említette az angol, az osztrák, a belga vagy a török jegybank ilyen tevékenységét.

Kovács Attila / MTI

Az alelnöke kiemelte: az MNB 2014 januárjában indította el műkincs-visszavásárlási programját, amelynek célja a különböző okokból külföldi tulajdonba került legfontosabb műkincsek minél nagyobb hányadának hazahozása, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok itthon tartása, valamint olyan kiemelkedő értékű műkincsek megszerzése a múzeumok számára, amelyek hiánypótlóak és jelentős mértékben gyarapítják a kulturális örökséget.

Hangsúlyozta: az Értéktár Programban megvalósult vásárlásokat minden esetben teljes körű értékbecslés előzte meg.

Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója kiemelte: az MNB Értéktár Programja új lehetőségeket, új "univerzumot" nyitott a közgyűjtemények számára, nagy mértékben gyarapította a nemzeti tulajdonba került jelentős műkincsek állományát.

A sajtótájékoztatón négy kiemelkedő alkotást mutattak be az újságíróknak: Gulácsy Lajos A mulatt férfi és a szoborfehér asszony és Orbán Dezső Fekvő akt című festményét, Vaszary János Kereszténység című alkotását és a leghíresebb műként Tiziano Vecellio 1540 körül készített Mária gyermekével és Szent Pállal című festményét. Utóbbi festmény hosszú éveken keresztül ismeretlen 16. századi velencei mester műveként egy pécsi család tulajdonában volt, majd 2005-ben, a Nagyházi Galéria aukcióján bukkant fel. Tátrai Vilmos, a Szépművészeti Múzeum művészettörténésze ekkor hívta fel a figyelmet a festményre, hogy Tiziano egy eddig ismeretlen alkotásáról lehet szó. A festmény művészi értékét tekintve az elmúlt több mint fél évszázadban a Magyarországon előkerült képek között ez a legjelentősebb.

Kérdésekre válaszolva Gerhardt Ferenc elmondta: Munkácsy Mihály Golgota című festményéért az MNB nevében Matolcsy György jegybankelnök és az ő kézjegyével ellátott levélben tudatták Pákh Imrével, a kép tulajdonosával az MNB "visszavonhatatlan" ajánlatát, ami 6 millió dollárról szólt. A sajtóból úgy értesült, hogy társtulajdonosa is van a képnek, ez bonyolíthatja a megvételét - tette hozzá.

Baán László optimista volt a festmény megvásárlását illetően. Véleménye szerint a tárgyalások előbb-utóbb sikerre vezetnek, egy kis időbe kerülhet a megállapodás, úgy vélte, a Munkácsy-trilógia harmadik darabja is előbb-utóbb nemzeti tulajdonba kerül.