Szíria és Észak-Irak területén az Iszlám Államon kívül még rengeteg autonóm fegyveres szervezet küzd a kormány és egymás ellen.
Az ókori műemlékek felrobbantása főként az IS-re jellemző, de más lázadó szervezetek is kiveszik a részüket a vidék régészeti kincsének kifosztásából és pusztításából.
Ez részben a feltáratlan területek kifosztását jelenti. Például a Szíria délkeleti felén fekvő hellenisztikus, világörökségi romvárost, Dura Europoszt is kanalas markolóval „tárták fel” a helyi milíciák.
Szerencsére az itteni különleges zsinagóga festett falait már régebben a damaszkuszi nemzeti múzeumba szállították a szakértők. Kevés szó esik róla, de jelentős keresztény emlékek is pusztulnak. Az iraki keresztények egyik legfontosabb zarándokhelyét,a Moszulhoz közeli Már Bahnám nesztoriánus kolostorát márciusban robbantotta fel az IS, elpusztítva például a IV. századi keresztény vértanú testvérpár, Bahnám és Sára kriptáját, benne több mint ezer év rendhagyó fogadalmi feliratait. Többek között a XIII. századi keresztény mongol vezetők és örmény hercegek fogadalmi tábláit.
Iszlamista felkelők 2013 októberében foglalták el a Damaszkuszhoz közeli Maalúlát, ahol még a Jézus korabeli arámi nyelvet beszélik. A több mint egy tucat keresztény lakos kivégzése mellett módszeresen igyekeztek pusztítani a páratlan késő antik és középkori templomokat. Alig több mint egy hete, augusztus 21-én a Qarjatajn településen található Szent Elian kolostort pusztították el, amelynek egyes részei 1500 évesek voltak.
A polgárháború ellenére a magyar régészeti misszió rendre visszatér Szíriába – mondja Major Balázs. A kinti terepmunkával és itthon elvégzett régészeti laborvizsgálatokkal is igyekeznek segíteni a polgárháború sújtotta országot.
Lényegében ők az egyedüliek a korábban ott dolgozó 140 külföldi régészeti kutatócsoport közül, amelyik még mindig folytatja a helyszíni munkát.
Működésük a kormányerők által ellenőrzött területen folyik, elsősorban a margati várban, ahol idén kisebb csoporttal leletfeldolgozást és helyreállításokat végeznek.
De segítenek a lázadóktól nemrég visszafoglalt híres lovagvárban, a Crac des Chevaliers-ben vagy a damaszkuszi citadellában is, ahol egyáltalán nem veszélytelen az élet, hiszen a város naponta több belövést kap. Augusztus 15-én munka közben a citadella egyik alkalmazottját ölte meg egy rakéta. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem közel-keleti oktatási és kutatási programjainak köszönhetően pedig helyi partneregyetemeikkel közös ásatási programjaik vannak Libanonban és az iraki Kurdisztánban is, ahol a fővárostól, Erbiltől ötven kilométerre fekvő Dwin várában kutatnak.
Palmüra a hazai művészetben
Palmüra, ahol az Iszlám Állam néhány napja egy Baal-szentélyt robbantott fel, hatással volt a magyar művészetre is. A Baal istent imádó város és a III. században Róma ellen lázadó úrnője, Zenóbia foglalkoztatta például Csontváry képzeletét, bár a sivatag közepén lévő romokhoz nem jutott el, csak írásaiban emlékezik meg róluk. Zenóbiát megörökítette viszont a Közel-Keleten szintén sokat utazó festő-gróf, Batthyány Gyula. Jókai Mór pedig regényt írt a legendás asszonyról Kelet királynéja címmel.