Ez feltétlenül jó előjel: az Én, Zlatan az utóbbi évek legjobb sportönéletrajza: feszes és jól felépített, érdekes nyelvezetű szöveg, tökéletesen illik ahhoz, akiről szól.
|
Az író: Stieg Larsson
rForrás: ichestcelebrities.org |
Lagercrantz jól bánik a különös karakterekkel. Életrajzait többnyire nehezen kezelhető, bizonyos tekintetben „más” emberekről írta. Ily módon tökéletes választás arra, hogy a deviánsnak kikiáltott, antiszociális, valójában azonban nagyon is szerethető Lisbeth Salandert újra életre keltse. Kötődik is a sorozathoz: A tetovált lány svéd filmváltozatában nővére, Marika Lagercrantz alakította Cecilia Vangert.
Új életre kelt hősök
Nem példa nélküli, hogy a regényhősök kitalálójuk halála után önálló életet élnek – gondoljunk csak Ian Flemingre és James Bondra, Bram Stoker Drakulájára, netán Mary Shelley Frankensteinjére. A legutóbbi szenzáció Agatha Christie Poirot-jának „feltámadása” volt: a Sophie Hannah által írt A monogramos gyilkosságok című kötet idehaza is megjelent, és bár hallhattunk fanyalgó hangokat, a kritikusok azért nem döngölték a földbe. Hannah szintén a jogutódok beleegyezésével kezdett a könyvén dolgozni, őelőtte senki sem kapott engedélyt valamely Christie-karakter felhasználására.
Agatha Christie egyébként jó párhuzam: Stieg Larssonéhoz hasonlóan az írónő örökségét is a család kezeli, méghozzá egy alapítványon keresztül. Igaz, Larssonnál az öröklés nem volt zökkenőmentes: bár végrendeletében mindent az élettársára hagyott volna – aki egyébként bevallottan rengeteget segített neki a Millennium trilógia megírása közben –, az iratot nem látták el kézjegyükkel tanúk, ily módon pedig a bíróság nem tekintette érvényesnek.
|
Azóta készült amerikai filmváltozat is, de ő még a svéd tetovált lány: Noomi Rapace
Forrás: Budapest Film |
Larsson biztonsági okokból nem vette soha feleségül Eva Gabrielssont, ha megteszi, addig titkosított adataik bekerülnek az anyakönyvbe, ami komoly veszélyt rejtett magában: az író újságíróként a szélsőjobboldali mozgalmakkal foglalkozott. Bár a család a hírek szerint a halála után gáláns ajánlatot tett az élettársnak, ő visszautasított mindenféle megállapodást. Az örökösök nyilván emiatt is tartották fontosnak, hogy ne vádolhassák őket pénzhajhászással: a negyedik kötetből származó összes bevételt Larsson korábbi munkaadójának, az Expo című antirasszista folyóiratnak adományozzák.
– Már korábban is óvatosak voltak mindenféle ötlettel kapcsolatban, pedig számtalan ajánlatot kaptak. Volt, aki cukorkákat vagy Lisbeth Salander-babákat akart gyártani, más operát írt volna a könyvekből – nevet Balázs István. – Leginkább mégis az mutatja a trilógia hatását, hogy a helyszínei ma turisztikai látványosságnak számítanak, Svédországban létezik Millennium-túra.
Falták a magyarok is
A trilógia első része, A tetovált lány Magyarországon közvetlenül a svéd kiadás után, 2005-ben jelent meg: ez szinte világrekord. A kiadó megérzése bejött, a harmadik kötet kiadása után, de érdekes módon még a mozifilmek sikere előtt őrületes tempóban kapkodták el a polcokról a könyveket. A Tetovált lányból mára mintegy 30 ezer példány fogyott, a második részből (A lány, aki a tűzzel játszik) 25 ezer, s már a harmadik (A kártyavár összedől) is húszezernél jár. Ez – tekintve, hogy mindhárom jóval hosszabb ötszáz oldalnál – bravúros.
|
A továbbíró: David Lagercrantz
Forrás: Wikipedia |
Az olvasók persze máris találgatják, hogyan folytatódik Lisbeth Salander észveszejtőn kalandos története. Bár a kiadót szigorú titoktartási szerződés köti, Balázs István azért elárulhat néhány dolgot. Például, hogy a negyedik részben szerephez jut az amerikai titkos szolgálat, és feltűnik egy autisztikus jegyeket mutató, de rendkívüli képességekkel rendelkező gyerek meg egy a Szilícium-völgyből hazatelepült informatikus-tudós is.
S hogy felbukkan-e végre Lisbeth ikertestvére? Augusztusban kiderül.
