Egy magyar miatt égett a barlang Moszkvában

– Eddig hány szobra áll különféle köztereken?

– Talán ötven? Az utóbbi pár évben a Fradi-pályához felállított sas mellett Kazincbarcikára egy sárkány készült, Nagyváradra oroszlán, a Dante-fejes Colosseum és az óriás hintaló évek óta működik a Szigeten. Külföldre először egy szarvas készült a Nyizsnyij Novgorod-i Volga-partra, a washingtoni Smithonian Fesztiválra készült repülő puli viszont nem élte túl a szétszerelést. Van aztán még egy unikornisszobrom az orosz Vikszában vörösfenyőből, Atlantába sólyom készül, és lehet, hogy Bue­nos Airesben is lesz majd valami.

– Gondosan betervezel mindent előre, vagy jöjjön, ami felbukkan?

- Eléggé sok mindenen pörgünk egyszerre. Külön csapatunk alakult, hogy egyszerre lehessen több dologra koncentrálni, Csepelen beépítettünk egy 200 négyzetméteres üzemcsarnokot, ahol 12 méteres a belmagasság, több készülő óriás­szobor is elférhet majd egymás mellett. A sas és az újabb fémmunkák tehát sokfelé inspiráltak, mert egészen más szerkezetet és plasztikát is igényeltek, például rögzíteni lehet, oda lehet hegeszteni egy föld alatti posztamenshez, így a 20 tonna is bedőlhet, mint a somorjai lónál, sőt a fényezésével, világításával is lehet játszani. Mindennél van valami újdonság.

– A somorjai óriásló, az eddigi legnagyobb szobra?

- Igen, előtte a sas volt a legnagyobb, a szárnyai 16 méter szélesen nyúlnak ki, de a ló sokkal magasabb és jóval nehezebb is. De az sokkal érdekesebb, hogy a lovat vágta közben ábrázolja, ami mindig sokkal nehezebb, mert a monstrum tíz fokkal bedőlve enyhén kanyarodik is, csak három lábán áll, a negyediket éppen a levegőbe emeli. Ebből a három lábból egy tartja a húsz tonnának a nyolcvan százalékát, ehhez tehát különösen tartós konstruk­ciót kellett választani. A rozsdamentes acél ilyen.

– És hogyan viselkedik az óriásló, szél, eső nem kezdte ki?

– Nagyon jól működik, az óriáslovarda arculatának meghatározó elemévé vált. Rengetegen fotózzák, terjed a híre, utoljára a dubaji uralkodó járt ott a fiával és a népes kíséretével, nyáron a híres brazil díjugrató sztár, Alvaro de Miranda és Athina, a felesége, az Onassis unoka fényképezték le és rakták ki az Instagramjukra. Az autóban tartottunk oda, amikor jött a jelzés: Felipe Massa osztotta meg éppen.

– A lécszobrokról végképp fémre váltott?

– Nem, minden más is van, mostanában dolgoztam fel éppen néhány rusztikus farönköt hasábokká, ezekből egy nagy bivalyszobor készült a Hévíz közelében lévő Zalaköveskútra, egy 200 fős bivalytelep mellé. Azért használtam hozzá ezeket a nagy, durván megmunkált pallókat, mert a bivalyok is olyan suták, mackósan darabosak. Szerencsre egy bölényszobor készült, de már ez sem a korábbi faszobrok szögletes struktúrájával... sokat tanultam a fémszobrok szerkezeteiből. Készül egy tervem Bahreinbe is, a következő Iron Man-versenyre, futás, úszás, kerékpár témakörben, ezek pedig már nyilván nem állatok, hanem elvonatkoztatott emberalakok. Csomó dologgal kísérletezek.