galéria megtekintése

Bestiálisan meggyilkolták a rátarti óbudai úrnőt

Az írás a Népszabadság
2015. 06. 17. számában
jelent meg.

Csordás Lajos
Népszabadság

A városszerte ismert Mágnás Elza többek szerint rátarti bestia lehetett, de története a halála miatt bestiális. 1914-ben egy vesszőfonatú utazóládában sodorta ki holttestét a Duna a Bem rakparton. A furcsa bűnügyről, amely az irodalomba is bevonult, a Kiscelli Múzeumban rendeznek kiállítást.

A ládában talált vízihulla kilétét először nem tudták megállapítani. Ápolt körmei és festett haja azonban elárulta, hogy a félvilági nők közül való, és egykori kolléganői felismerték, hogy ő Turcsány Emília, vagy ahogy a mulatók vendégei ismerték, Mágnás Elza. Nevét azért kapta, mert csak gazdag uraknak volt hajlandó odaadni magát. Halála előtt jó ideje már Schmidt Miksa, a kiscelli bútorgyáros kitartottja volt.

Igazi krimi volt
Igazi krimi volt
Reviczky Zsolt / Népszabadság

Azonosítása több napig tartott, de gyorsan elfogták a gyilkosait, házvezetőnőjét, Kóbori Rózsit és annak szeretőjét, Nick Gusztáv állás nélküli péklegényt.

 

Az ügy sokkal jelentőségteljesebbé vált egy mindennapi gyilkosságnál. Igazi krimi volt, amilyet addig csak olcsó detektívtörténetekben lehetett olvasni. Minden részletében érdekes, nemcsak az áldozat múltja, a gyilkosság módja, hanem Elza szeretőjének, Schmidt Miksának a személye miatt is, akit szintén titokzatos figuraként ismertek furcsa szokásaival, amelyekben visszatetszően keveredett a halál és az erotika. Elzát – állítólag – menyasszonyi ruhában, koporsóba fektetve imádta.

Krúdyt is izgatta

A történet tanulságai, motivációi az első világháború küszöbén álló társadalom visszásságaira, feszültségeire is rámutattak. Összehasonlították például a Schmidt gyárában dolgozó munkásnők alacsony bérét azokkal a tízezrekkel, amit a bútorgyáros a szeretőjére költött. Az élet igazságtalansága szerepelhetett a gyilkosság motivációi közt is: vagyis hogy Kóbori Rózsi, a polgári iskolát végzett, iskolázott nő nehezen viselte buta és rátarti úrnője társadalmi „rangját”, hisz Elza cselédlányból lett büféslány, kokott, majd úrinő, csupán a szépségével, azaz a testével.

A gyilkosság, majd a per óriási visszhangot kapott a sajtóban, az akkor kibontakozó magyar bulvárújságírás egyik nagy sztorija lett. Sőt, az irodalomra is hatást gyakorolt. Krúdy Gyula ennek is köszönhette A vörös postakocsi sikerét, mert az olvasók tömege tévesen úgy vélte, hogy a regény Mágnás Elza karrierjét meséli el. Talán a kötet címlapján látható kocsi miatt, melynek hátuljára egy utazóládát rajzolt a címlaptervező.

Muzeális történet lett

A kíváncsiság kielégítésére a Kiscelli Múzeum nemrég nyílt kiállítását ajánlanánk, amely az eddigi legteljesebb feldolgozása a témának. A kiállítás félig-meddig hiteles helyszínen látható. Mert bár a gyilkosság nem Kiscellben történt, hanem a nő Bem rakparti lakásában, a múzeumnak helyet adó hajdani kolostorkastély a gyilkosság idején már Schmidt Miksáé volt, s Elza bizonyára többször is vendégeskedett az épületben, sőt, talán abban a szobában is, amelyben a tárlat kezdődik. Ez a nemrég kibontott helyiség ugyanis, amely az egykori trinitárius templom déli tornyának első emeleti szintjén volt berendezve, a leltárak szerint Schmidt hálószobája lehetett. Alatta, a földszinten alakíttatta ki Elza halála után a gyáros az emlékére szentelt – templomtérből lerekesztett – kápolnát, melynek persze ma már nyoma sincs.

Marosán György szerepe

A kiállítás nem túl hosszú, eredeti tárgy alig maradt, így aztán többet mesélnek róla, mint amennyit mutatnak. A kavicsos Duna-partot idéző installáción láttatnak egy vízben talált női hullát. Majd egy animáción idézik fel a történet korabeli helyszíneit. A fő látványosság pedig Elza rekonstruált ravatala, amint fehér menyasszonyi ruhában fekszik a koporsóban. Eredeti az a fogolykönyv, amelybe Nick Gusztáv adatait is beírták: előbb életfogytig tartó börtönre, majd halálra ítélték, amit a király kegyelméből változtattak végül 1915-ben életfogytiglanra.

Mágnás Elza halála szenzációszámba ment
Mágnás Elza halála szenzációszámba ment
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A kiállítás rendezői kiderítették, a férfi nem maradt a börtönben mindhalálig: 1929-ben jó magaviselete miatt szabadlábra helyezték. Igencsak nehezen tudott visszailleszkedni a társadalomba. A második világháború után Marosán György – egykori péksegéd – szerzett neki fűtői állást. Nick sokáig élt. A hetvenes években egy érdi szociális otthonban lakott. Kóbori Rózsi ekkor már majdnem ötven éve halott volt, 1926-ban hunyt el a márianosztrai börtönben.

Bemutatásra vár a mozikban Szász Attila Félvilág című filmje Köbli Norbert forgatókönyve alapján. Elzát Kovács Patrícia alakítja.

HOLTTEST AZ UTAZÓKOSÁRBAN. A Mágnás Elza-rejtély

Kiscelli Múzeum

Megtekinthető: október 11-ig.

NOL Piactér
Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.