Most ezektől a megoldásoktól igyekeztek megszabadulni. Ugyanakkor, Kralovánszky Réka, majd Fehérváry Rudolf tervei alapján, a történeti tereket lehetőleg nem sértve, most is születtek új, modern terek. Például az eddig csak irodai és technikai célokra használt ötödik és hatodik emeleten kialakított kiállítótermek teljesen újszerűek. A ház technikai felszereltsége is XXI. századi lett, a fűtés, a hűtés, a színpadtechnika, a világítás és a liftek is. S mindezt sikerült a díszek mögé rejteni. Összhatásában tehát a 2004 előttinél jóval konzervatívabb, visszahistorizált épületbe léphetünk be, amely azonban mai színvonalon működik.
|
A nyitóceremóniára kész koncertterem a rekonstruált Feszl-csillárokkal
Reviczky Zsolt |
Helyreállították a foyer T alakját a földszinten, vagyis az előteret keresztező egykori „kocsiátjáró” hosszú folyosóját, melynek végei korábban be voltak építve. Tizenhárom felújított karos csillár ragyogja be, bár több is lehetne, mint azt néhány üresen maradt boltköz mutatja. A boltközöknél feltűnik a halvány olíva, bordó és arany árnyalatokban csillogó díszítőfestés, mely az egész épületben Seres András és kollégái munkája. Kivéve a freskókat. A főlépcsőház nagy Than Mór-festményét, Árgírus királyfi megérkezését Tündérországba Herling Zsuzsa restaurálta Than allegorikus lépcsőházi alakjaival, a Tánccal, a Zenével, a Szerelemmel, a Humorral és más vigalmi múzsákkal együtt.
A ház szíve a második emeleti nagyterem, melynek belmagassága háromemeletnyi. Ebben zajlottak valaha azok a nagy koncertek, melyeknek emléktáblái szerte az épületen megtalálhatók. Itt új a parkett, megújult a díszítőfestés, és végre visszaépült a háborúban beszakadt eredeti mennyezet pontos mása: bordákkal tagolt díszítéssel és közepén a magyar címerrel. Figyelmet érdemel a légtért uraló két hatalmas csillár: a 106 karú világítótesteket Móré János készítette el újra az eredeti Feszl-csillárokról készült fotók alapján.
A nagyterembe már beállították a gálaműsorhoz a színpadot, a halványzöld plüsshuzatú karszéksorokat és a mennyezetről függesztett világítópaneleket. A színpad régi helyére, az északi, Vigadó utcai oldalra került, mögötte a nagyteremhez csatlakozva a művészek várakozóterme nyílik. Az ellenkező oldalon, a díszterem Deák Ferenc utcai végéhez csatlakozik a csemegetár, azaz a büfé, kényelmes, tejeskávészínű műbőr kanapékkal.
A negyedik emelet szintjén helyezkednek el a nagyterem galériái, és északi oldalán az egy hónap múlva elkészülő színházterem, a délin pedig az elnöki tárgyaló és egy kis konferenciaterem. Korábban itt hangstúdiók voltak.
Az ötödik szinten és a díszterem fölötti hatodik szinten teljesen új kiállítótereket hoztak létre. Különösen izgalmas a hatodik emeleti terem, amely acélvázas üvegtetőt kapott. Innen egyébként a tetőteraszra is ki lehet sétálni, ahonnan remek kilátás nyílik a városra.
A felújítás Takács Viktor kormánybiztos tájékoztatása szerint 4,5 milliárd forintból készült el a Reneszánsz Zrt., majd 2011-től a Laki Zrt. generálkivitelezésében. Az eredmény hétfőtől megnézhető, belépődíj ellenében.
Alternatív megnyitó
A miniszterelnök mellett máris fellépnek az Összefogás a Kortárs Művészetért csoport tagjai is, igaz, egyelőre programon kívül. Demonstrációval készülnek az MMA köztestületté felkenése és az ellen, hogy átadták neki a Vigadó tulajdonjogát. A tiltakozók emiatt veszélyeztetve látják a kultúra nekik olyan kedves sokszínűségét.
A negyedik átalakítás
A Vigadó mai helyén a XVIII. század végéig a várost védő Rondella állt, a reformkorban kezdődött el a pestiek által igényelt táncterem építése (Pollack Mihály kapott rá megbízást), amely egyfelől bálok helyszíne volt – 1833-ban rögtön egy bállal kezdte meg működését –, másfelől kiemelt kulturális események színtere, jellegzetes reformkori projektként a nemzeti reprezentáció fellegvára is. Már születésekor világos volt, hogy a nemzeti kultúra szimbólumának szánják, a magyar szellem dicsőségét jelzik a rendre ismétlődő, fényes névsorok, amelyek az épület történetének leírásait uralják. Fellépett itt Erkel Ferenc, jótékonysági koncertet adott Liszt Ferenc az 1838-as árvíz után, itt zajlott I. Ferenc József koronázási bankettje 1867-ben. Igaz, ez már az osztrák ágyúk tüzétől elpusztult épület helyére emelt új házban történt. Ennek építtetője, Feszl Frigyes, úgymond, „magyar stílust” akart teremteni. Aztán „itt született meg Pest, Buda és Óbuda egyesítésével Budapest” is, ahogy a Vigadó honlapján a Magyar Művészeti Akadémia támogatásával kiadott könyvből összeállított történeti összefoglaló fogalmaz.
A „második” Vigadó következő, kerek 80 egybefüggő évében, a modernizálódó Magyarország pár évtizedes „aranykorában”, majd a két háború között, egészen a „régi” Magyarország végérvényes pusztulásáig a nemzeti és a társadalmi reprezentáció, a rongyrázás és az újító magaskultúra története fonódik össze benne. Osztott termeiben adományt a szegényeknek kegyesen Horthy Miklósné, itt bontott zászlót Imrédy Béla miniszterelnök Magyar Élet Mozgalma is, de fellépett falai közt Debussy, Liszt és Wagner együtt. Prokofjev zongorázo tt,Richard Strauss vezényelt. Itt koncertezett először a legmerészebb zenei forradalmár, Bartók Béla is.
Volt egy kevésbé ismert, „alternatív” Vigadó is. A legalitás határain billegő, Hont Ferenc-féle Független Színpad Csokonai-, Petőfi-, Ady- és József Attila-műsorai a Vigadói Estek keretében hangzottak el a negyvenes években. Ebben szerepelt például Gábor Miklós, Gobbi Hilda és Major Tamás. Aztán az ostrom során a ház a régi Magyarországgal együtt – jórészt – elpusztult, mert a németek az utolsó percig védték Budapestet. És csak 1980-ban nyílt meg újra, természetesen március 15-én.
A reprezentálás mellett újra felbukkant az alternatív, a fennálló politikai állapotokkal is kritikus szellem. A formálisan a KISZ szervezésében zajló, valójában teljesen független Kortárs Művészeti Fórumnak a 250 fős kamarateremben zajló rendezvényein a visszaemlékezők szerint mindig telt ház volt. „Itt szervezték és szerkesztették a József Attila Kör (JAK) keretfolyóiratát, A Lapot. A főszerkesztő Csaplár Vilmos lett. Ez a keretlap valójában négy különböző irányzatú folyóiratot foglalt magába – a posztmodern, Kukorelly vezette A ’84-es kijáratot, a Szkárosi, Szilágyi, Bernáth(y) szerkesztette neoavantgárd Új Hölgyfutárt, a népnemzeti Dolog és Szellemet, valamint az eklektikus, nemzeti avantgárd, ma is működő, Turcsány Péter szerkesztette Poliszt” – írja visszaemlékezésében Tábor Ádám.
Hogy a mostani – újfent március 15. körülre időzített, Orbán Viktor ünnepélyes szavait követő – átadás után is lesz-e tere a házban a kísérleti és lázadó művészetnek is, az immár a január 1-jével tulajdonosává váló MMA-n múlik.
Az épület mindenesetre a szervezet alapító elnökének, Makovecz Imrének és a szintén alapító tag Schrammel Imrének szentelt kiállításokkal nyitja meg – negyedszerre – kapuit. A tavaszi fesztivál keretében pedig Magyar képek címmel tartanak hangversenyt.
