– A naponta 50 ezer digitális és 180-250 személyes látogatót kiszolgáló OSZK informatikai korszerűsítése nem várhat tíz évig ahhoz, hogy még a jelenlegi helyén el tudja látni a feladatait a következő évtizedben – nyilatkozta lapunknak Tüske László, az intézmény főigazgatója, akit a Lázár János miniszter és Hoppál Péter kulturális államtitkár által is beharangozott költözés részleteiről kérdeztünk.
Ez egybehangzott azokkal az értesüléseinkkel, hogy a könyvtár működtetése kritikus helyzetben van,
még az is szóba jött, hogy az elavult számítógépes infrastruktúra miatt májusnál tovább nem tudják nyitva tartani.
– A könyvtárról alkotott képzeteinket át kell alakítani – kezdte válaszát a főigazgató. – Az OSZK informatikai nagyüzem, aminek jelentős kulturális, oktatási és gazdasági szerepe van a modern társadalmakban, az információgazdálkodás meghatározó eleme. Intézményünk rendelkezik olyan forgatókönyvvel, amely az informatikai rendszer váratlan leállását, illetve a szaporodó adatvesztéseket azzal kívánja elkerülni, hogy szolgáltatásai egy-egy elemét leállítja, ideiglenesen felfüggeszti, s a rendszer megújulása után állítja csak vissza – tette hozzá. – Ennek lényege az ellenőrizhetetlen folyamatok elkerülése. Vagy másképpen fogalmazva: az egyszer elvégzett munka eredményeinek védelme, megőrzése.
A hírek szerint az év végén meg nem nevezett összeget kapott gyorssegélyként az intézmény.
– Az elmúlt év végén rendkívüli keretből kapott támogatások alapján elindítottuk a közbeszerzési eljárást – reagált erre Tüske László. – Reményeink szerint a beszerzések hamarosan realizálódnak, a katasztrófaközeli helyzet megszűnik, a szolgáltatások üzemszerűen működnek majd.
Elmondta még, hogy további közvetlen feladatuk azoknak a tematikus szolgáltatásoknak mielőbbi megjelenítése a könyvtár egyelőre munkamegnevezésként „integrált portálnak” nevezett internetes oldalán, amelyeket az intézmény munkatársai az elmúlt másfél évtizedben különféle forrásokból támogatva hoztak létre, de amelyeket teljességükben nem tudtak eddig az olvasók rendelkezésére bocsátani.
– Rendkívül fontos anyagról van szó – figyelmeztetett –, amelynek puszta léte a munkatársak kreativitását, a nemzeti könyvtári feladatok iránti szakmai elkötelezettségét bizonyítja, de amelyhez mindeddig nem lehetett hozzáférni az informatikai rendszer elavultsága miatt.
A költözés tervéről egyelőre annyi konkrétum tudható csak, hogy több lépcsőben valósulhat meg, a 30 éve a Várba költöztetett OSZK elvileg 2025-ben kezdheti meg működését a Múzeumkert mögötti tömbben. Ott, ahol a műemlék főúri paloták közötti területeket térré alakítva, a háború után emelt, építészeti értéket nem képviselő betontömböket elbontva egy új városi tér alakulhat ki az új nemzeti könyvtár körül, és benne. Ha a vízió megvalósul, a modernizált Károlyi- meg az Esterházy-palotában és a Bródy Sándor utcai épületben valódi kulturális központ jön létre kiállítótermekkel, digitális olvasószobákkal, konferencia-központtal.
|
Tüske László
Móricz-Sabján Simon / Népszabadság |
A helyválasztást nem a könyvtárnak eredetileg otthont adott Nemzeti Múzeum, nem a Múzeumkert, hanem az egyetemek közelsége indokolja. Ott az OSZK – amely a világon egyedüliként őrzi a 13-15 milliós magyarság írásos szövegeit a középkortól napjainkig – a hazai oktatási intézmények magyar irodalom és történelem szakkönyvtáraként Budapest egyik legjobban megközelíthető helyén működhet tovább. Azaz újra.
A főigazgató a 30 milliárd forintos költségtervről elmondta, hogy az egyáltalán nincs túltervezve, a nemzetközi számítások szerint egy négyzetméternyi modern könyvtár kialakítására legalább egymillió forintnak megfelelő összeget kell költeni. Egy 30 ezer négyzetméteres új könyvtárterület reális méret, miután a jelenlegi 36 ezer négyzetméter egy része kihasználatlanság miatt üresen áll.
A Színművészeti helyét keresi
Az OSZK-val ellentétben a Színház- és Filmművészeti Egyetem majdani új helye még ismeretlen. Két helyszín került időközben komolyan képbe, az Óbudai Egyetem Bánki Donát Kara a Blaha Lujza tér és a Népszínház utca sarkán, és a hajdani budapesti BM Központi Kórház épülete a Városligeti fasorban. Csak az ismert, hogy M. Tóth Géza rektori pályázatának fontos eleme volt a széttagoltság megszüntetése. Mint a rektor kijelentette: keresi a megoldást arra, hogy létrejöjjön egy olyan jól felszerelt, modern egyetemi központ, amely hatékonyan működtethető, és méltó a 150 éves intézmény hagyományaihoz és rangjához.
Az építészeti ötletpályázatot a bejelentések szerint januárban várhatóan már ki is írják, de a kritériumokról, illetve arról, hogy az milyen típusú lesz – meghívásos vagy nyílt, nemzetközi, avagy hazai építészeknek szóló – a Miniszterelnöki Hivataltól egyelőre nem kaptunk választ. Az viszont tudható, hogy ha a Hauszmann-tervben szereplő OSZK-költöztetés lezajlik, a budai Várban olyan nyolcas alakú épület marad, aminek felújítása és átalakítása is ugyancsak sok milliárd forintot igényel. Az ott várható munkálatok nagyságrendjét érzékelteti, hogy a két belső udvart harminc évvel ezelőtt betonfödémekkel kitöltötték, és ott a könyvtár számára tizenkét emeletes raktártornyokat alakítottak ki, amelyek az épület belső részeit elsötétítették, hatalmas holttereket hozva létre maguk körül.
A könyvtár költöztetése hajdan sem ment gyorsan, az 1985-ös kapunyitás előtt évekig hordták a Józsefvárosból a könyveket a Várba. Az OSZK ma mintegy hárommillió kötet könyvet őriz, a képeslapokkal, plakátokkal, folyóiratokkal, fotókkal és egyebekkel együtt a könyvtári egységek száma eléri a 12 milliót, vagyis nemcsak a tervek grandiózusak, hanem az elhelyezésre szánt papírtömeg is. Nem véletlen, hogy az archiválási raktárat nem a belvárosban, hanem az egyik peremkerületben tervezik elhelyezni, aminek célja az anyag védelme is.
