Az egykori erődvárosból multikulturális európai fővárossá növekedett Luxembourg csupán kistestvére a nagy művészeti központoknak. Ez érthető is, hiszen 900 évnyi bezártságot követően csak az erődök 1867-es elbontását követően indulhatott fejlődésnek.

Az ország zenei élete azonban párját ritkítja: a mindössze félmillió lakosra fél tucat koncertterem jut. Az Orchestre Philharmonique Luxembourg az 1933-ban alakult világhírű RTL zenekar „utódja” (mi mást is jelenthetne a betűszóban az L, mint Luxembourgot; és vajon van-e olyan az 50 feletti korosztályban, aki ne ismerné a 60–70-es évek Rédjó Lákszembörgjét!). Noha az RTL 1995-ben nem újította meg a szerződést, a zenekar egy alapítvány segítségével OPL néven folytatta a koncertezést.

A nagyhercegség új zeneakadémiájának többtermes épületét Christian de Portzamparc francia sztárépítész tervezte, aki több világhírű társával –pl. Oscar Niemeyer, Richard Me yer, Frank Gehry és Renzo Piano – egyetemben az építészeti Nobel-díjnak is nevezett Pritzker-díj kitüntetettje. Az épület igazi műremek Luxembourg modern kerületében. Nyolcszáznál több tartóoszlopa díszként is szolgál, a nagyterem különleges kubatúrája pedig remek akusztikát biztosít.

A kis ország számos magyar vonatkozással bír. Halála előtt 12 nappal a fővárosban adta élete utolsó koncertjét Liszt Ferenc. A zeneakadémián évente fordulnak meg magyar művészek. Az OPL öt magyar zenésszel büszkélkedhet, és az igazgatóságban a magyar származású Johannes Kadar felel a kommunikációs és marketingügyekért, és egyben ápolja is a magyar zenei kapcsolatokat.

Johannes Kadar Párizsban született, magyar édesapjától sajátította el „apanyelvét”; noha soha nem élt hazánkban, kiválóan beszél magyarul. Zene iránti vonzalmát is a papától örökölte, aki többek között Rolla Jánossal dolgozott együtt. Gyermekkori otthonában sok művész megfordult, és néha annyian maradtak éjszakába nyúlóan, hogy többeknek csak a zongora alatt jutott fekhely...

Ilyen hátszéllel érezte úgy a fiatalember, hogy nem akar elszakadni a muzsikától; zenét és közgazdaságot tanult. Diplomával a zsebében sem került soha távol a hangok világától. 2005-ben költözött Luxembourgba. A megnyitás óta irányítja a filharmónia kommunikációs és marketingügyeit.

Úgy érzi, hogy a kis Luxembourg zenei élete felveszi a versenyt a „szomszédos” Brüsszellel vagy Kölnnel. A koncertek közönségének ötöde külföldről, 15 százaléka Németországból – a többiek francia és belga városokból – érkezik. Szinte minden előadáson telt ház van, 2013-ban 161 ezer zenebarát élvezte az előadásokat. Ez közel másfélszerese a kilenc évvel ezelőttinek –avat be a vezető a számok világába.

Johannes Kadar szabadidejét is a zene határozza meg. Három gyermekük mellett nincs televízió, feleségével reggel és este a hálószobában tangót táncolnak. „Ez nagyon fontos nekem!” – mondja búcsúzóul. Sir András Schiff – a világhírű művészt zeneművészeti tevékenysége elismeréséül múlt szombaton ütötte lovaggá II. Erzsébet brit uralkodó – pénteki koncertjét óriási várakozás előzi meg; a Philharmonie 2015-re kiadott programja szerint pedig szinte napra pontosan egy év múlva ismét hallhatjuk őt a nagyhercegségben.