Liszt-faktor a Palotában
Éppen elég volt leélni egy ilyen életet, mint az enyém – állítólag ezzel indokolta Liszt Ferenc, miért nem írt önéletrajzot soha. Mi tagadás. Ha hihetünk a beszámolóknak, és miért ne hihetnénk, az idén kétszáz éve született zenei géniusz egyszerre élt meglehetősen nagyvilági és meglehetősen puritán életet. A kontrasztok embere. A koncertjei elején még két-három zongora is állt a pódiumon, a hangversenyek végeztével viszont zongorahullák hevertek szanaszét. Állítólag megesett, hogy maga Liszt tolt a színpadra még egy hangszert, amikor a többi szerencsétlen zongora már kilehelte lelkét. Elpattant zongorahúrjaiból karkötőt csináltattak maguknak a nők, a radikálisabb rajongók még eldobott szivarvégeit is hasznosították: medálba foglaltatták azokat.
Nemesi, sőt uralkodói körökben forog, de otthon érzi magát a cigánytáborokban is. Egyrészt odavan a külsőségekért, amit mutat, hogy koncertjein csak úgy roskadozik a kitüntetésektől, másrészt viszont jótékonykodik és puritán szokásokat alakít ki. Harminchat éves, mikor felhagy a koncertezéssel, attól kezdve már „csak” karmesterként lép színpadra.
Ennek a nem mindennapi, hurrikánszerű életnek a jeleneteiből áll össze a Liszt-faktor című előadás a Művészetek Palotájában. Fábri Péter darabját 13-án és 14-én láthatják az érdeklődők. A géniuszt Széles László alakítja majd, a Harsányi Sulyom László rendezte alkotásban a HOPPart társulat is segít. A közlemény szerint a közel 30 szkeccsből álló, zenét és táncot is felvonultató előadás a Picasso kalandjaiból is merít, s Liszt életének terével és idejével játszik, az abszurd elemektől sem visszariadva.
Nem a strikt életrajzi adatok érdekeltél a művet színpadra állító művészeket, hanem a komponista személyiségének végletessége, vagyis „az a bizonyos Liszt-faktor”. Néhány perces töredékekbe sűríteni a fényes karrier során elnyert kitüntetések, díjak átadási ceremóniáit (több mint kétszáz plecsniről van szó), meg a majdnem ezer koncertet, amit Liszt élete során adott, nem beszélve a híres, magyar nemesektől kapott díszkard iránti ragaszkodásársól vagy szerelmeiről – nem mindennapi kihívás.
Hogy hogyan birkóznak meg mindezzel a társulat tagjai, a főszereplő Széles – vagyis hogy a néző számára mennyire jön át a Liszt-faktor mibenléte, csütörtökön és pénteken este hétkor kiderül a MüPa fesztiválszínházában. Az előadás dramaturgja Baráthy György, zenei szakértője Mácsai János, zenei vezetője Lázár Zsigmond. A díszletet Zeke Edit tervezte.