Linn Ulmann Budapesten
Linn Ullmann két napot tölt Budapesten, az útra szintén író férje, Niels Frederik Dahl is elkísérte, aki a látogatás során skandináv szakos egyetemistákkal fog találkozni.
Az írónő kiemelte: rövid budapesti tartózkodása alatt könyvét népszerűsíti és számos interjút ad. Felidézte, hogy évekig újságíróként, irodalomkritikusként dolgozott, ezért számos alkalommal maga is készít íróinterjúkat, az utóbbi időben főleg amerikai szerzőkkel beszélgetett. Megjegyezte: számos kedvence van, legnagyobb hatással az amerikai Philip Roth, illetve a kanadai Alice Munro volt rá, de nagyon kedveli az új-zélandi születésű Janet Frame-et vagy az amerikai Don DeLillót. "Kedvenceim általában nagy történetmesélők".
Arra a kérdésre, hogy miért utal gyakran a Szemem fénye című regényben Charles Olson amerikai költőre, Linn Ullmann azt felelte, rá a férfi karakter, Jon megalkotásához volt szüksége. Egy kis városban élt, Gloucesterben, egész alkotói univerzumát erre a kis halászvárosra építette fel. "Nem ő a kedvencem, de nagyon izgalmas szereplője volt az amerikai irodalomnak" - tette hozzá.
A könyv címe az írónő elmondása szerint egy pótolhatatlan kincsre utal. Felelevenítette a kötet első fejezetét, amelyben fiatal fiúk elásnak néhány számukra fontos tárgyat, hogy kincset hozzanak létre. A fiúk bukkannak rá a két éve eltűnt Mille holtestére, a könyv a lány eltűnéséhez vezető időszakot dolgozza fel, főként annak a családnak a történetét, akinél a lány bébiszitterként dolgozott.
A szerző felidézte, hogy a könyv megírása több évbe telt, és nagyon kemény munka volt. Kiemelte, hogy a Szemem fényében irodalmi zsánereket ütköztetett, thrillert, szerelmes regényt, gyerekirodalmat, krimit. "Az írás számomra főképp történetmesélés" - szögezte le az írónő, aki szerint minden történet főképp az elbeszélőről árulkodik.
Linn Ullmann arról is beszélt, hogy a könyvben valójában minden szereplő ugyanazt a történetet meséli el. "Ebben a könyvben mindenki sérült, a család is, akinél Mille lakik. Engem az érdekelt, hogy mindez hogyan történhetett meg. A történetek tükörként működnek, máskor játékba kezdenek egymással" - vélekedett.
Az írónő eredetileg szerelmes regényt szeretett volna írni, de végül, hogy a szeretet különböző aspektusait is be tudja mutatni, a párkapcsolat helyett egy családról írt. A család idősebbik lánygyermeke, Alma karaktere már régóta létezett, egy olyan könyvből került át a kötetbe, amely végül nem készült el. "Régóta szerettem volna könyvet írni erről a dühös, lázadó, sebezhető, igazságkereső lányról" - tette hozzá.
Az írói válságban szenvedő férfi szereplőbe saját magát is megírta, de - mint megjegyezte - ez minden szereplőre igaz. Édesapja, Ingmar Bergman filmrendező egyszer azt mondta neki, hogy a kreativitás, az alkotási vágy könnyen válhat démonná, ami sokkal inkább rombol, mint alkot. "Ezt történik Jonnal is, hiszen mindent csinál, csak épp nem ír. Bizonyos értelemben minden szereplő egy-egy lehetséges önéletrajzként is olvasható, hiszen az elbeszélő életének variánsaiként szolgálnak".
Linn Ullmann arról is szólt, hogy minden könyvében van olyan karakter, aki rajong a filmekért. Sokan ezt a családi örökségnek tudják be - édesapja mellett édesanyja Liv Ullmann világhírű színésznő -, de az ő életében amúgy is fontos szerepet játszik a mozi. "Filmszerűen írok, filmszerűen gondolkodom, fényekben, látószögben. Az írás egyébként is a perspektíváról szól" - vélekedett.
Családjáról szólva megjegyezte, hogy fiatal korában nem a szülei, hanem nagymamája, Janna Ullmann volt rá nagy hatással, aki egy könyvkereskedésben dolgozott. A nagymama nemcsak sokat olvasott neki, de ki is talált történeteket.
"Sokkal érdekesebbnek tűnt számomra akkor, mint az apám vagy az anyám. Hihetetlen történeteket mesélt a múltjából" - emlékezett a szigorú, kemény, erős, de szexi és érzékeny nőként jellemzett Janna Ullmannra. Megjegyezte, hogy Jenny Brodal karakterében ő is felfedezhető, mint ahogy szinte minden könyvében van róla mintázott vagy rá hasonlító figura. Szerinte a vonzódása a történetmeséléshez is a nagymamától származik.
Az írónőt az Egyesült Államokban töltött egyetemi évek során a dekonstruktivizmus ragadta meg, szerinte enélkül a műveit sem tudta volna így megírni. "Akkoriban mindenhol dekonstruktivizmus volt a téma, mindenki Derridát, szöveget, nyelvi alakzatokat emlegetett" - emlékezett Linn Ullmann, hozzátéve, hogy ez az iskola megfelelő elméleti hátteret nyújt a történetmeséléshez.
A norvég alkotó két könyvéből is film készül. A Kegyelem című regényből készülő mozi jelenleg elakadt, de az Áldott gyermek című könyv adaptációjához zajlanak az előkészületek. A filmet Jodie Foster fogja rendezni.
Linn Ullmann már dolgozik új könyvén, amiről egyelőre nem kívánt többet elmondani. "Sohasem fogod megírni azt a történetet, amit már elmeséltél" - tette hozzá.
Arra a kérdésre, szerinte létezik-e skandináv, északi irodalom, azt felelte, hogy egyik északi országban sem használják ezt a fogalmat, inkább szerzőkkel, stílusirányzatokkal jellemzik az irodalmat. Hozzáfűzte: a thrillerekre viszont valóban alkalmazható a "skandináv krimi" elnevezés, ugyanakkor az irodalom országonként nagyon különböző.