A pluszpénzzel együtt a produkciós költségeket is tudják finanszírozni, különösen, ha összejön a tervezett 800 millió forintnyi tao (privát mecénások anyagi segítsége társaságiadó-jóváírásért cserébe). Ez az összeg – a tervek szerint – minden eddiginél magasabb lenne.Tavaly 560 millió gyűlt össze, pedig a törvény szerint több is összejöhetett volna az 1,7 milliárd forintnyi rekordbevétel után (a nettó jegybevétel 80 százalékáig jár a tao). Mivel az idén 1,3 milliárd forintos éves nettó jegybevétellel számolnak, a kiegészített állami pénzzel és a taóval együtt összesen mintegy 11 milliárd forintból gazdálkodhatnak.
 |
| Konyhás István |
A főigazgató emlékeztetett: a 2001 őszén megítélt 6,4 milliárd forintnyi támogatás idején 345 előadást tartott az Operaház és az Erkel egy évben, most százzal több megy, nem beszélve az egyéb, házon kívüli projektjeikről (OperaKaland, Gördülő Opera, külső események, lemezkiadás, illetve 200 gyermekprogram). Azt is hozzátette: az Opera támogatásának ütemes emelésére lenne szükség, így 2018-ra elérhetik a 2001-es finanszírozás reálértékét. És bár az állami pénzek egyáltalán nem követték az inflációt az elmúlt 13 évben, a jegyárak több mint négyszeresére emelkedtek, az akkori 4300 forintos legdrágább most 19 ezer forint. Az Operaháznak és az Erkelnek jelenleg 550 ezer fizető nézője van.
A két intézményt nem könnyű megtölteni sztárokkal, sok új produkcióval, eseménnyel és erőteljes marketingmunkával lehetséges – jelzi Ókovács. Különösen az 1819 néző befogadására alkalmas Erkelt, amelynek 75 százalékos a látogatottsága, míg az Andrássy úti palotáé 88 százalék (a nézők nyolc százaléka csak részlegesen lát a színpadra). Ezeket a vártnál is jobb adatnak tartja a főigazgató, aki hangsúlyozza: a 300 ezer Erkel színházi néző révén ma több mint duplaannyian néznek operát és balettet Magyarországon, mint másfél évvel korábban. És azt is hangsúlyozta: az Opera működése nemcsak sok pénzt igényel, de rengeteg vendégéjszakát és egyéb állami bevételt is generál.
A tervek szerint egyébként 2018-ra készülne el az Operaház felújítása is, erről a projektről az augusztusi kormányülésen már szó volt, és szeptemberben újra előveszik – mondta el a főigazgató. A rekonstrukción túl külső bázis is épülne, amelybe kiköltözhetnének a dalszínház műhelyei, sőt, újakat is indítanának: ötvös- és a díszletkárpitozó műhelyt. Végre az Erkellel és az Operával megegyező méretű saját próbatermeik lennének, és például nem a Tivoliban meg a Bárkában kellene próbálniuk. Továbbá terveznek egy zenetermet a zeneés énekkarnak. A helyszínről egyelőre nem beszélt Ókovács.
Bár már elkezdődtek a felújítások, nyáron klimatizálták a Székely Bertalan-termet és a Vörös Szalonon is dolgoztak, a felújítás jövő nyáron, a nézőtér rendbetételével kezdődne. Közbeszerzési pályázat után a színpadgépezet megújítása 2016 nyarán kezdődhet, és októberig tart, majd a következő nyáron ezt folytatják. 2017 őszén állványoznák fel az épületet, és következő tavaszra fejeznék be az összes munkát.
Ha a műhelyek az új, tágasabb bázisra költöznének, a dalszínházban legalább ezer négyzetméter szabadulna fel, ahol balettpróbatermet, házi színpadot, próbaszobákat és operamúzeumot nyitnának. Végre nem kellene összezsúfolni az adminisztrációt sem.
Hogy elindítható-e a tervek szerint az építkezés, arról egy hónapon belül várható döntés.
Opera 130
Szeptember 27-én lesz 130 éve, hogy Ferenc József császár jelenlétében megnyitották a dalszínházat. Most újrajátsszák a megnyitót, annak felfokozott hangulatával együtt: a lelkes tömeg ugyanis betört az előcsarnokba. Ehhez az eseményhez keres önként jelentkezőket az Operaház – részletek a honlapjukon: opera.hu.
