galéria megtekintése

Legalább egy alkotást biztos ismer Yvaraltól

1 komment


Csordás Lajos

Kevesen tudják, hogy a Renault autómárka rombusz alakú emblémáját Victor Vasarely a fiával, Yvarallal együtt tervezte, s mint Yvaral péntek esti, pécsi kiállításmegnyitóján kiderült, a mindenki által ismert jel az ő ötlete volt, a honoráriumot is ő kapta érte. Ha minden igaz, ez a Vasarely-fiú legismertebb alkotása.

A pécsi Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárának pénteken nyílt kiállításán ennek ellenére a Renault-embléma nem került ki a falra Yvaral munkái közé. A művész első hazai bemutatóján elsősorban az apa nyomdokain járó op-art festmények és kinetikus képkísérletek láthatók a Vasarely Alapítvány Aix-en-Provence-i gyűjteményéből.

Mona Lisa és Marilyn
Mona Lisa és Marilyn

A megnyitón jelen volt Yvaral fia, Pierre Vasarely is, aki apja és nagyapja kapcsolatáról azt mondta az újságíróknak: tisztelték egymás életművét. Yvaral láthatóan apja nyomdokain járt az op-artban, némely műve szinte összetéveszthető az apja alkotásaival. Később egyéni útját az op-art és a pop-art mezsgyéjén találta meg: a tiszta geometriát antropomorf megjelenítésekkel keverve.

 

Olyan ikonikus személyiségek portréi jelennek meg mértani módszerrel szerkesztett képei tárgyaiként, mint Salvador Dalí, Lincoln, Mona Lisa vagy Marilyn Monroe. Az utóbbiakról készült Yvaral-művek Pécsre is eljöttek, tulajdonképpen a kiállítás fődarabjai. A Mona Lisa sorozat például a híres Leonardo-kép pixelekre bontásának stációit mutatja be, egészen az absztrakcióig. Több képpel tiszteleg apja emléke előtt is, az ő képalkotási eszközrendszerével jelenítve meg portréját.

Pierre Vasarely a pécsi megnyitón
Pierre Vasarely a pécsi megnyitón

Jean-Pierre, azaz Yvaral 1934-ben Párizsban született Vasarely második fiaként. Iparművészetet tanult, 1950 és 1953 között elvégezte az École des Arts Appliqués-t, majd reklámstúdiókban dolgozott, s 1958-tól csatlakozott apja és René Denise galériájának művészeihez. Majd 1960-ban, apja ellen is lázadva, megalapította a Group de Recherche d'Art Visuel nevű csoportot, amely elutasította a festészet tárgyi világát, és Yvaral dimenziós hatású plexiből, fémlapokból, gumiszálakból készített optikai reliefeket. Jó néhányat láthatunk közülük Pécsen is. Később visszatért a festészethez, geometrikus struktúrákból építkező képei gyakran antropomorf látványokat, vagy –  Victor Vasarely képeihez hasonlóan – kozmikus tájakat jelenítenek meg.

Apja eszméit követte abban is, hogy művészetét gyakran állította az építészet szolgálatába, így a párizsi RTL épület homlokzata, a rue du Louvre-ban található Mona Lisa-oromfal vagy az IBM székházban lévő Blaise Pascal-emlékmű is az ő munkája.

A Renault-emblémára apja kapott megbízást 1971-ben, akinek akkor rengeteg munkája volt, s körülbelül tíz tervet készített, de nem volt elégedett velük – mesélte a tárlat megnyitóján Pierre Vasarely –, ezért azt ajánlotta fiának, dolgozzanak együtt. A tíz tervből négyet-ötöt Yvaral készített, s ezek közül választott ki egyet a Renault, amelyet Vasarely-emblémának hívnak ugyan, de a szerződésben Yvaral neve szerepel. A jelnek egyébként semmi köze a női nemi szervhez, mint azt sokan gondolják. A rombusz alak, vagyis a torzított négyzet Vasarely geometrikus világából vezethető le.

Szóba került Yvaral neve is, amely lényegében a Vasarely név egy anagrammája, kivéve belőle az „s" és az „e" betűt. Első változata Yves Aral volt, tudtuk meg a Vasarely-unokától, Pierre-től. 

Yvaral és Victor Vasarely a 70-es évek elején
Yvaral és Victor Vasarely a 70-es évek elején

Yvaral 2002-ben hunyt el Párizsban. Hagyatékát a Vasarely Alapítvány kezeli. Szóba került az alapítvány helyzete is. Mint megtudtuk, Yvaral halála után volt felesége mintegy négyszáz Vasarely-képet szállíttatott el az Aix-en-Provence-i alapítványi központból New Yorkba. Ezeket sikerült ugyan jogilag visszaperelni, de visszakapni egyelőre nem, mert a képek továbbvándoroltak állítólag Costa Ricába.

Szóba került az is, hogy a magyarországi kiállítóhelyek, valamint Pécs városa az alapítvánnyal együtt dolgozik a franciaországi Gordes-ban öt-hat éve bezárt Vasarely-múzeum újranyitásán. Ezenkívül az alapítvány minden harmadik évben támogatja egy köztéri szobor felállítását, s így került Pécs egyik terére a 37 négyzetméter című alkotás is, amely egy lakótelepi kislakás méreteit jeleníti meg.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.