Az utazó fotókiállítás először Barcelonában az Antoni Gaudí építette Sagrada Família templom körüli kerítésen vasárnaptól február végéig, majd Budapesten, a Nemzeti Múzeum kerítésén március 17-től április végéig, végül májusban Brüsszelben a Városi Park kerítésén lesz látható. Az Európai Unió elnökségét egymás után betöltő három ország egy-egy városának szembetűnő nevezetességeit, a szecesszió stílusában készült épületeit mutatja be Victor Horta brüsszeli, Antoni Gaudí barcelonai és Lechner Ödön budapesti alkotásain keresztül. A három különböző és sajátos szecesszió között először ez a kiállítás teremt kapcsolatot - mondta el az MTI-nek Dávid Judit művészettörténész a szervező Hungarofest képviseletében.

A mintegy 50, speciális könnyűfémből készült, 1,5 méterszer 1,5 méteres tablóra nyomtatott épületfotókból álló szabadtéri tárlat a három építész 15-15 híres épületének vagy épületrészletének fotója mellett tartalmazza a három alkotó rövid életrajzát, a három város térképét a legfontosabb épületek megjelölésével, valamint a kiállítás magyar kurátora, Keserü Katalin művészettörténész rövid bevezető szövegét - jegyezte meg a helyszínről Végvári Tamás, a spanyolországi magyar nagykövetség kulturális szakdiplomatája.

Elmondta azt is, hogy a kiállítást már pénteken fölrakják, mert szombat nyílt nap a Sagrada Famíliában, ilyenkor turistacsoportok, egyéni érdeklődők nagy tömegben keresik föl a templomot. A hivatalos megnyitó vasárnap lesz. Kétezer példányban csak katalán nyelven ingyenes katalógus is készült a kerítéstárlatra,és mellékelnek hozzá térképet városnéző útvonallal, a szecessziós épületek bejelölésével - tette hozzá.

Antoni Gaudí (1852-1926) tizenhat évesen érkezett Barcelonába, hogy tanulmányait ott folytassa. Harmincegy évesen építette első lakóházait és kezdte meg a munkálatokat a Sagrada Família templomon, amelyen villamosbaleset okozta haláláig dolgozott. A Sagrada Família kriptájában helyezték végső nyugalomra.

Lechner Ödön (1845-1914), a szecesszió sajátosan magyar változatát megteremtő építész német eredetű polgári családban született. Historizáló, de inkább jellegzetes, színes kerámiával burkolt és díszített épületei meghatározták az osztrák-magyar kiegyezés (1867) után felvirágzó magyar városok építészetét.

Victor Horta (1861 1947) előbb Gentben, majd 1881-1884 között Brüsszelben folytatott építészeti tanulmányokat. 1893-ban a Tassel-palota építésével szerzett hírnevet. 1912-től a Brüsszeli Művészeti Akadémián tanított, 1925-től a Belga Királyi Akadémia Szépművészeti Tagozatának igazgatója volt - olvasható a Hungarofest tájékoztatójában.