Azért készített televíziós sorozatot Houdini életéből, mert a nagy mozifilmeket gyártó stúdiók a folytatásokkal és a remake-ekkel vannak elfoglalva, így sok kreatív ember a tévéknél talált magának helyet. Idemenekültek a legjobb írók, a rendezők, és ma már a sztárok is szívesen dolgoznak tévés produkciókban. Egy biztos: manapság már nem lehet kijelenteni a régebben gyakran használt szlogent: „ez csak tévé”. Az amerikai premier után – több mint ötmillióan nézték meg múlt vasárnap – debütált a produkció a brit Channel 4-on, ahol 970 ezren látták.
Alapvető különbség viszont, hogy a tévénél lényegében nem létezik a független – tengerentúli nevén: indie – produkció. Minden producernek első lépése, hogy tervének „otthont”, befogadó tévécsatornát találjon. – Egy tévés produkció kockázatosabb, mint egy filmes – mondja Hámori –, mert ha a legjobb műsorsávra kötelezi el magát az ember egy csatornánál, nem lehet hibázni. Ha meg minden rendben van, a csatornák előszeretettel érzik magukénak a sikeres produkciókat.
|
Hámori András
M. Schmidt János / Népszabadság |
Hámori 1981-ben távozott Magyarországról (bár sosem biztos az évszámban), noha színház- és filmkritikusként dolgozott (ez alapvető tudást adott), illetve a Magyar Televízióban is szerkesztő volt (producer, financiális rizikó nélkül) – de, ahogy fogalmaz, unatkozott. Mindig is filmeket szeretett volna létrehozni producerként. Persze a producer szó még ma is rengeteg mindent jelent, szerinte a legjobb definíció: az az alkotó, aki az ötlettől a vetítőig végigkíséri a film létrejöttét, amire Magyarországon akkor még nem volt meg a lehetőség.
Mindenesetre Hámori András nagy merészségnek tartja akkori lépését, mert hetvenkét dollárral a zsebében vágott neki a nagyvilágnak. Ahogy fogalmaz, azonban szerencsés volt, mert Torontóban összetalálkozott a szintén magyar producerrel, Robert Lantossal, és együtt igazi nagyvállalattá fejlesztették az Alliance Entertainmentet. Hámori és Lantos olyan rendezőkkel dolgoztak együtt, mint David Cronenberg és Atom Egoyan: velük sikerült betörni a világpiacra. Cronenberggel készítették a J. G. Ballard regényéből adaptált Karambolt, amely Angliában egy ideig be is volt tiltva. Hámori nem nagyon szereti a művészfilm kifejezést, de a Karambolra bátran használja. Hozzáteszi: – Amikor kimentem Amerikába, meg kellett tanulnom, hogy a film nem feltétlenül művészet, hanem ipar. Nagyon drága műfaj ez, ha valaki kizárólag önmagát akarja megvalósítani, írjon regényeket!
Több magyar produkciónak is segített az utóbbi években, a közvélemény akkor jegyezhette meg a nevét, amikor a Koltai Lajos rendezte Sorstalanság válságmegoldójaként lépett fel. Először nem szállt be a produkcióba, mert már volt ott négy másik producer. Aztán leállt a forgatás, és a rendező Koltai hívására megvizsgálta a financiális felépítést, átalakította a struktúrát, összhangba hozta az állami és a magánpénzeket, újratárgyalta a külföldi szerződéseket, és sikerült újraindítania a filmet. Még Koltai speciális kívánságát is teljesíteni tudta, hogy mindent kronológiai sorrendben vegyen fel.
