galéria megtekintése

Lázár János: Semmiféle takargatnivalónk nincs

6 komment


Csordás Lajos

Magas tetős, klasszicista küllemű, formailag a szomszédos karmelita kolostor épületéhez illeszkedő épület lesz a Budai Várba költöző miniszterelnökség palotája mellé kerülő új épület, amelyet Zoboki Gábor tervez. Az eddig sehol nem látott terveket hétfőn este a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában mutatta be a tervező egy beszélgetésen, melyen többek közt jelen volt Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter is.

„Semmiféle takargatnivalónk nincs – kezdte Lázár János. – A város fejlődése fontos számunkra. Vannak források, szeretnénk régi dolgokat elintézni. A környező országokban nem számolták fel a korábbi irányítási centrumokat a háború után, nálunk viszont igen, ami anomáliákhoz vezetett.” És itt a miniszter elmagyarázta a hatalmi ágak ideális elhelyezkedését a városban, amit most nem részleteznénk, de arra futott ki, hogy éppen a Vár az ideális és tradicionális helyszín az ország irányítására.

A kép jobb szélén a visszaépítendő kiszolgálóépület
A szerző felvétele

A kormányzati negyed várba telepítése nem ördögtől való tehát, mondta. Húsz év távlatában a Sándor-palota válna miniszterelnöki palotává, a miniszterelnök hivatala pedig a karmelita kolostorba kerülne. De itt még nem tartunk. Addig, míg a köztársasági elnök a Sándor-palotában székel, addig a karmelita kolostorban lesz a miniszterelnökség.

 

A beszélgetés során sok minden szóba került a vári tervekről, de koncentráljunk most a miniszterelnökség épületére és főleg a Zoboki Gábor tervezte új épületre. Az építész, átvéve a szót, előbb a meglévő kolostorépület és a hozzá kapcsolódó Várszínház átalakítási terveit ismertette. A Várszínház eredetileg templomnak épült, a XVIII. század végén alakították teátrummá. Most visszaalakítják a templomteret, rendezvényterem funkcióval. Az egykor itt koncertező Beethoven szelleme is visszaköltözhet, mint megtudtuk, hisz újra lehet majd itt hangversenyeket tartani.

A hivatalok a háromszintes kolostorépületben lesznek: a földszinten a kormány irodái, az első emeleten a miniszterelnök, a másodikon pedig a Miniszterelnökség vezetése kap helyet. Ebben az épületben tartják majd a kormányüléseket is. 

Orbán Viktor irodái tehát az első emelet Duna felőli szárnyán lesznek, amely termekhez Pest felé néző erkély épül. Az erkély előterében, a várfalsétányon, az úgynevezett Ellipsz-teraszon díszkert létesül, a sétányt feltehetően itt lezárják. Az épület Színház utca felőli oldalán viszont megnyitják a rég nem használt főbejáratot, ahol be lehet majd hajtani az udvarra, bár ott díszkert lesz. Ezen a Színház utcai szárnyon helyezkedik majd el egyebek mellett a miniszterelnökség könyvtára, kortárs irodalommal a polcokon.

A belső díszítmények a függetlenség és szuverenitás eszméje jegyében készülnek – ezt már Lázár János tette hozzá –, és azt kell szolgálják, hogy egy kis országimázst kapjon a vendég az alatt az 5-10 perces séta alatt, míg a miniszterelnök felkíséri.

A szerző felvétele

Az épületben egy csúcsvezető fér el és négy-öt államtitkár az apparátusával, összesen száz-százhúsz ember.

Őket fogja kiszolgálni a kolostor mellett most visszaépítendő épület, az 1945 előtti tábori püspökség helyén. A ház kívülről a klasszicista környezethez illeszkedik (például a kolostor XVIII. század végén klasszicistává alakított Színház utcai homlokzatához) és a korábban itt állt püspökségi épületet is idézi. Kívülről egyemeletesnek látszik, de a magastető alatti tetőtérben további emeletek is lesznek. Pincétől a padlásig összesen hét szintet számoltunk meg. Az épület belül teljesen modern kialakítású lesz, centrumát egy aula foglalja el, amelyben látványos csigalépcső kanyarog majd az emeletek felé. A területen az előkészítő ásatások során megtalálták egyebek mellett a török kori pasapalota kertjének épületmaradványait, amit be is mutatnak majd.

A létesítendő Zoboki Gábor-féle kiszolgáló épület, bár mint említettük, a történelmi előzményeket mintázza, nem váltott ki osztatlan elismerést az építészek körében. Az egyik felszólaló egyszerűen méltatlannak tartotta miniszterelnökségi épületnek. Mások biztonsági tervezésnek vélték, és a kornak megfelelő építészet nyelvét kérték számon rajta, de összességében nem kapott komolyabb szakmai kritikát az építészközönségtől, bár a résztvevők döntő többsége ezen a prezentáción látta először az elképzelést. Az építkezés egyébként március 16-án elkezdődött, tudtuk meg.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.