85 éve ezen a napon született Latinovits Zoltán. A Duna TV szombat délután egy korai filmjével emlékezik a valaha volt egyik legnagyobb magyar színészre. Boldog ember, aki megnézi az Oldás és kötést. És nem feltétlenül a művészi élmény miatt. Sokkal inkább azért, mert tudja, és rá meri szánni az időt.
Nem siet sehova, nem nyomasztják mindenpercnyi elvárások, nincs tele a határidőnaplója. És nem fél, hogy elmulaszt valamit, hogy nem arra fordítja a drága időt, amire valóban hasznos lenne. Nem lihegi a feje, hogy égni kell. Nincs benne kényszerűség, hogy jó, illik belenézni ebbe a Jancsó-filmbe, de közben nyomogatja magába az internetet. Képes hátradőlni, hogy én ezt a filmet most megnézem. Nem a legjobb mű a mestertől, de nem kapcsolok el. Nem is igazán formabontó, nem sok dolog történik benne, de nem kapcsolok el. Jó benne lenni, és akkor én most itt leszek másfél órát.
 |
| Jelenet a filmből |
Boldog ember a film orvos főhőse is, bármennyit gyötrődjön is önmagával. Mert ugyan megrázta valami az életben, de megteheti, hogy szabadon feldolgozza, hogy végiggondolja, és újra helyre tegye magát a világban. Nem gátolja semmi, hogy érzékeny legyen, észrevegye a tévedését idős professzorával kapcsolatban, és rádöbbenjen saját önző önhittségére. Kölcsönkérhet egy kocsit, kivehet két napot, és hazautazhat szülőfalujába. Nem a gyökereit, a tiszta forrást megtalálni, hanem mélyen, átértékelően megélni egy impulzust.
