- Mr. Cage, önről az hírlik, hogy nem szívesen forgat Amerikán kívül. Hogy érezte magát nálunk két hónapig?

- Ötéves lehettem, mikor az apám összetákolt egy kis középkori favárat a Long Beach-i (Kalifornia) kertünk végében. Épp hogy befértem egy székkel meg a sajtos szendvicsemmel, de ki nem lehetett rángatni, s valószínűleg ott álmodtam meg azt is, hogy színész leszek. Tudat alatt már akkor is, s azóta még jobban hiányolom az európai kultúra levegőjét Amerikában. Egy futó gondolat erejéig szívesen importáltam volna egy valódi európai középkori várat, aztán úgy döntöttem, beérem azzal, hogy amennyit csak lehet, Európában élek és dolgozom, és kigyönyörködöm magam az építészeti és kulturális csodákban.

- Tehát ezzel töltötte a szabadidejét Pesten?

- Szombat-vasárnaponként bejártam az egész várost. Sétáltam a Citadellán, üldögéltem a Várban, bebarangoltam a belvárost, szétnéztem a templomokban, órákat töltöttem kis galériákban, végignéztem a Szépművészeti Múzeumban az El Greco-kiállítást is. Bár a kisfiam két hónapig itt járt iskolába, sajnos nem sok ragadt rám a magyar nyelvből. De még a nyelvi nehézségek és zárkózott természetem ellenére is feloldódtam Budapesten, olyan kedvesek és készségesek itt az emberek.

Cage köré Fót és Ausztria varázsolt autentikus középkort