Fővédnök nélkül a kalocsai Kék Madár
- A belépőjegyekből befolyt összeget beteg gyereknek adjuk, és mivel látnivaló, hogy az utóbbi évtizedben összegyűlt pénzt nem a gépkocsiparkom fejlesztésére fordítottam, a vendégeink megbíznak abban, hogy a forintok a megfelelő helyre kerülnek - magyarázza Lakatos György, az Operaház első fagottosa, és a fesztivál szervezője, hogyan lehet az, hogy annyi művész akar részt venni a kalocsai Kék Madár Fesztiválon.
- Kezdettől fogva figyeltünk arra, hogy a művészek érezzék a hálát: a fesztivál egyik hagyománya, hogy minden fellépő kap egy vörös rózsát, és egy apró ajándékot a támogatott gyerekektől, amit láthatóan többre értékelnek, mintha fizetést adnánk. Ma már inkább az a feladatom, hogy eldöntsem, kik férnek bele a fesztivál háromnapos programjába, mint az, hogy fellépőkért házaljak - meséli a fagottművész, aki először tizenhat évvel ezelőtt adott jótékonysági koncertet szülővárosában, Kalocsán. A koncert sikerén és a helybeliek lelkesedésén felbuzdulva döntött úgy, hogy a következő nyárra meghívja a Budapest Vonósokat, Kocsis Zoltánt és Berkes Kálmánt is. Az évek során a komolyzenei produkciókat dzsesszelőadások, színházi estek egészítették ki, és ma már képzőművészeti kiállításnak is örülhet a Duna-Tisza közi település. 1996 óta minden évben egy operát is megtekinthetnek a kalocsaiak: a helyi sportcsarnokban csak erre az egy estére egy teljes értékű operadíszletet húznak fel az ácsok, ami körülbelül akkora, mint az Operaházé.
- Az első jótékonysági fesztiválon hatvanezer forintot gyűjtöttünk össze, azóta legalább harmincmillió forint folyt be, amivel háromszáz gyermek gyógyulásához járulhattunk hozzá. A rendezvény családias jellege azonban mit sem változott. Az első tíz évben a nagymamám halászléjét kanalazta mind a hatvan vendég, most már besegítenek a környékbeli éttermek és panziók, de az elv ugyanaz maradt: mindenki ott tesz hozzá, ahol tud - emlékezik a kezdetekre az idén a Summa Artium díjára is jelölt Lakatos György.
- Szerencsére elmondhatom, hogy a tizenhat év alatt sohasem került veszélybe a fesztivál, és ennek az a legfőbb oka, hogy valóban népszerű. Nem szorulunk rá, hogy egy-két nagy szponzor tartsa el a rendezvényt, a pályázati pénzek is csak 20-30 százalékát adják a költségvetésnek. Rengetegen ajánlják fel nekünk az adójuk egy százalékát, és segítenek azzal, amivel tudnak. Mivel a belépők is megfizethetők, folyamatosan telt ház van, így ez a bevételi forrásunk is jelentős. Mindig elhárítottam a nagy cégek felajánlásait, mert azt szeretném, hogy ha sok lábon állna a Kék Madár, és nem kerülne bajba csak azért, mert az egyik szponzor kiszállt mögülünk. Arra is nagyon vigyáztam, hogy a politikát távol tartsuk az eseménytől. Fővédnöknek is rengetegen jelentkeztek, de azt hiszem, nekünk nincs szükségünk jobb védnökökre, mint a gyerekekre.
