Díj a művészetért
2005-ben megszűnt az egyik legnagyobb pénzösszeggel (ötmillió forinttal) járó, tekintélyes Magyar Irodalmi Díj, amelyet hazai nagyvállalatok alapítottak - köztük az Aegon Magyarország Zrt. A cég egy évvel később bejelentette: új irodalmi-művészeti elismerést alapít immár egyedül Aegon Művészeti Díj néven. Ezzel elsősorban a magyar irodalmi élet kitűnő alkotóit, tágabb értelemben a hazai művészeti élet kiválóságait szeretné elismerni, és felhívni rájuk a közvélemény figyelmét.
A hárommillió forintos díjat élő magyar író kaphatja meg az előző évben napvilágot látott, kiemelkedő szépirodalmi teljesítményéért. Az alapító magyar irodalmi lapok, műhelyek főszerkesztőit, kritikai rovatvezetőit kéri fel minden évben a zsűribe, amelynek tagja volt már például Babarczy Eszter, Lévai Balázs, Margócsy István, Radnóti Sándor, Széchenyi Ágnes. A program kidolgozója, szakmai vezetője Eszéki Erzsébet, aki már hosszú évek óta tevékenykedik a hazai kulturális életben újságíróként, programok szervezőjeként.
A díj érdekessége, hogy a rangos Herder-díjhoz hasonlóan, amelynél a díjazott egy ösztöndíjast jelöl meg, az Aegon kétmillió forintos társdíjat is alapított, amelyre a díjazott író jelölhet egy kortárs magyar művészt: bármely művészeti ágból választhat kiugró fiatal tehetséget, vagy olyan jelentős alkotót, akire ezzel az elismeréssel szeretné felhívni a közvélemény figyelmét.
A díj létrehozásával közvetve a képzőművészetet is támogatják: minden évben más-más fiatal képzőművészt kérnek fel, hogy tervezze meg és készítse el a pénzdíj mellé járó kisplasztikát.
Az elismerést - amelyért az idén Summa Artium díjra jelölték - az Aegon hosszú távra alapította, bízva abban, hogy az első néhány év díjazottjai megteremtik azt a szakmai rangot, amelyet reményeik szerint az Aegon Művészeti Díj képviselni fog a következő években. Az első három év után úgy tűnik, az elismerés jól halad ezen az úton: először Spiró György vehette át Fogság című regényéért, tavaly Rakovszky Zsuzsa költő, író kapta meg Visszaút az időben című verseskötetéért, az idén pedig Térey Jánosnak ítélték Asztalizene című drámájáért. A társdíjazott pedig Jeney Zoltán zeneszerző, Vojnich Erzsébet festő és Kovalik Balázs rendező volt.