A brit apától és breton anyától származó fiú már hatéves korában részt vesz egy hosszú, Afrikába vezető hajóúton, és ezt azonnal meg is örökíti. Olyan alkotó kapta tehát a rangos elismerést, aki már hétéves korában regényt írt és ezt azóta is rendületlenül folytatja. A fiatalember katonai szolgálatát Thaiföldön kezdi meg, de miután nyilvánosan bírálja a gyermekprostitúció elfogadását, kiutasítják az országból. Ezután Mexikóba, majd Panamába kerül, ahol együtt él az indiánokkal és tapasztalatait tudományos formában is feldolgozza. Rengeteget utazik, és két helyen van lakása: az Egyesült Államokban Albuquerque-ban és Nizzában. Író, fordító, kutató, tanár. Pályája egy meghatározó szakaszában formabontó művek kerültek ki a keze közül, ekkoriban Georges Perec és Michel Butor voltak a társai az irodalmi botrányok kieszelésében.

Hazájában gyorsan nevet szerzett magának, már 33 évesen megkapta az egyik legfontosabb irodalmi díjat, a Renaudot-t A jegyzőkönyv című regényéért. Lassan alakult ki stílusa, amelyet a kritikusok klasszikusan egyszerűnek és színesen rafináltnak neveznek. Művei általában távoli tájakon játszódnak, legutóbbi regényében pedig édesanyja életét idézi fel, bemutatva a harmincas-negyvenes évek Franciaországát. Le Clézio nagyon érzékenyen reagál a politikai eseményekre: az egyik legnagyobb visszhangot kiváltó könyve, az 1992-ben megjelent Eltévedt csillag egy zsidó és egy arab lány találkozásán keresztül mutatja be a Közel-Kelet tragikus problémáit.

Két nappal ezelőtt - tehát a díjátadás előtt - elhangzott rádióinterjújában Le Clézio röviden elmondta, hogy a Nobel-díj még nagyobb kedvet adna neki a íráshoz, majd hosszasan beszélt arról, hogy milyen nehéz a fiataloknak és a kis országok íróinak áttörniük a falakat és megjelentetni könyveiket. Szerinte meg kell változtatni a könyvkiadás zárt rendszerét és a könyvekkel kapcsolatos minden tevékenységet adómentessé kellene tenni. "Nem tudok memoárt írni, ezért maradok a regény műfajánál, de ebbe igyekszem beleszőni a személyes emlékeimet és tapasztalataimat is. A történelem folyamatosan mozog, mondhatni táncol, ezt szeretném saját eszközeimmel megörökíteni" - fejtette ki Le Clézio, akinek több műve is megjelent magyarul. Legutóbb 2003-ban a Körforgás című regény, az Európa Könyvkiadó gondozásában, Vajda Lőrinc fordításában.