galéria megtekintése

Könyvjelek kötetbe szedve

5 komment


Trencsényi Zoltán

A rendszerváltás előtt egy magyar férfi átlagban tizenkét percet töltött könyvolvasással, az ezredfordulón már csak nyolcat, mostanában hozzávetőleg ötöt. És mindezt a hazai férfilakosság öt százaléka produkálja; szomorú adatok.

Ma, tehát, amikor már az olvasás is afféle kedves, bolondos hobbinak – mintegy időpocsékolásnak – tűnik, igazán nem könnyű olyan emberekről beszélni, akiknek a könyv nem csupán célszerű vagy szórakoztató betű- és mondattár, hanem ráadásul szerethető, becses és személyes tárgy.

Pedig most ilyen emberekről lesz szó. A könyvekkel ápolt meghitt viszonyukat pedig egy kicsi, a könyveik kötéstáblájának belső oldalára ragasztott, művészi értékű, számukra készített, egyedi kisnyomtatvány jelzi: az ex libris.

Az ex libris, más néven: könyvjegy – bár már korábban is létezett a főúri, egyházi és királyi könyvtárak becses darabjainak jelölésére – valójában a könyvnyomtatás elterjedése után lett igazán népszerű. Jókezű grafikusok (köztük Albrecht Dürer) készítették valamilyen sokszorosító eljárással, metszették fából vagy rézből, manapság leginkább linóleumba metszik, de készülhet nyomdai eljárással és számítógép segítségével is. A lényeg a személyesség, az egyediség.

 

A napokban nyílt egy ex libriseket bemutató kiállítás Ex libris és képkultúra címmel az Országos Széchényi Könyvtárban. A kiállítással azonos időben megjelent egy hasonló című kötet is, amelyben 1050 könyvjegy látható.

Az albumot, miként az OSZK gyűjteményéből összeállított kiállítást is, ­Vasné ­Tóth Kornélia gondozta. Ő egyébként nyelvész, művelődéstörténész, könyvtáros, szakkönyvíró, tudományos kutató, fő kutatási területe a XX–XXI. századi ex librisek világa.

A nagyon szép kivitelű albumban csupán néhány eligazító oldal vezeti fel a közel három és fél száz oldalon, tematikus rendbe gyűjtött könyvjegyeket, melyek között egyebek mellett láthatók történelmi, képzőművészeti, mitológiai, néprajzi, vallási, irodalmi, a növény- és az állatvilággal kapcsolatos témák, címerábrázolások.

Káprázatosan finom és teátrálisan túlzó alkotások, de láthatók vicces megfogalmazású képek is. Megtudhatjuk, hogy rendelkezett ex librisszel például Babits Mihály, Radnóti Miklós, Juhász Ferenc, Faludy György, Kodály Zoltán, Bajor Gizi, Károlyi Mihály, Horthy Miklós, Hofi Géza és Rodolfo is.

Megismerhetjük híres emberek könyvjegyeit, és felismerhetünk a könyvjegyeken híres embereket. De amit elsősorban felismerhetünk, az nem más, mint a könyv, tágabban a kultúra tisztelete és szeretete.

Egy olyan érzés és gondolkodásmód, amely mintha kiveszőfélben lenne, pedig nagyon jól jönne ebben a sprőd és zaklatott magyar valóságban.

Vasné Tóth Kornélia: Ex libris és képkultúra (Modern magyar ex librisek) Kossuth Kiadó, Országos Széchényi Könyvtár. 2016 350 oldal, 7990 forint

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető