galéria megtekintése

Könyvcsodák a Várban

0 komment


Bárkay Tamás

Az egyik legjelentősebb magyar hungarikagyűjtő és bibliofil, a méltatlanul halványuló emlékű Todoreszku Gyula és neje, a nemzeti kultúra gazdagításában ugyancsak fontos szerepet játszó Horváth Aranka gyűjteményének legszebb darabjaiból válogató kiállítás nyílt csütörtökön az Országos Széchényi Könyvtárban. A tárlatot megnyitó társkurátor, Elbe István szerint a kollekció legfeljebb Széchényi Ferenc és Apponyi Sándor adományához mérhető. És ne feledjük, Széchényi adománya alapozta meg a nemzeti könyvtárat.

A régi kötetek vonzzák a szemet és a nézőket
A régi kötetek vonzzák a szemet és a nézőket
Reviczky Zsolt / Népszabadság

A 150 éve született Todoreszku Gyula nem kapott akkora figyelmet. Pedig hatalmas gyűjteményt halmozott föl 1711 előtti, vagyis úgynevezett régi magyar könyvekből. A vagyonos román születésű kereskedő fiának gyűjteményében 635 magyar nyelvű, 535 Magyarországon nyomtatott idegen nyelvű és 81 magyar szerzőtől külföldön a fenti korszakhatár előtt megjelent művet tartalmazott, ehhez jöttek még a későbbi kiadványok; a teljes leltárban több mint háromezer kötet szerepel.

 

Elbe István mindebből külön is kiemelte azt a hozzávetőlegesen kétszáz, cirill betűkkel nyomott, jórészt román nyelvű kiadványt, amelyek ugyancsak becses különlegességek.

Todoreszkunak mély meggyőződése volt, hogy a könyveknek szépeknek is kell lenniük, ezért köteteinek egy részét kora legjelesebb könyvművészeivel – mások mellett a neves polihisztorral, Akantisz Viktorral – köttette bőrbe, bársonyba, pergamenbe. Kincseit 1919-ben bekövetkezett korai halála miatt nem adhatta saját kezűleg a nemzet tulajdonába, ezt felesége, Horváth Aranka tette meg.

A kiállításon a személyes dokumentumok mellett olyan különlegességeket is megszemlélhet e néző, mint amilyen például az 1642-es keltezésű Evangéliummagyarázatok, amelyet az első Kárpátokon túli román nyelvű nyomtatványként tartanak számon, egy ugyancsak román nyelvű Újszövetség (1648), amelynek II. Rákóczi György volt a szponzora, és amely komoly hatást gyakorolt a román irodalmi nyelv alakulására, de megtekinthető sok más mellett Tinódi Sebestyén Cronicája (1554) és II. Rákóczi Ferenc imádságoskönyve (1705) is.

Régi és ritka

A régi és ritka könyveket nagy becsben tartja a könyvtárosi szakma. Az euró­pai nyomtatás kezdetét általában Johannes Gutenberg kézi 42 soros Bib­liájának megjelenésétől (1452) számítják. A magyarországi nyomtatás 1472-ben kezdődött, amikor az Itáliából Mátyás udvarába költözött Hess András kinyomtatta a Chronica Hungarorumot (Magyarok Krónikája) és két művet – Magnus Basilius: De legendis poetis, Xenophon: Apologia Socratis (A költők olvasásáról – Szókratész védőbeszéde) – egy kötetben. Az 1500 előtti időszakból származó könyveket nevezik ősnyomtatványoknak (incunabula). A Régi Magyar Könyvtár (RMK) keretébe tartoznak a Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke (1711) előtt készült nyomtatványok.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.