E parádés bullával a népi demokratikus kultúr- és ifjúságpolitika egyik legmegrázóbb kísérletét vagyunk bátrak felidézni: az első hazai polbeatfesztivált, amelynek következtében lett egy második is, emiatt viszont harmadik már nem, és amiből kifolyólag néhány óráig nagyon sok embernek volt nagyon kínos. S. Nagy István viszont megint jól járt.
Az eset előzménye, hogy az 1960-as években az Egyesült Államokban bizonyos muzsikusok protest song alcím alatt sarkos különvéleményeket kezdtek megfogalmazni az amerikai imperializmus újkolonialista törekvéseinek tekintetében. Az utat egy Woodie Guthrie nevű dalnok taposta ki, a stílust Bob Dylan csiszolta fényesre. A műfaj annyira megtetszett a KISZ Központi Bizottságának, hogy 1965-ben meggyőzte az akkor már éppen elég népszerű Liversing együttest, hogy a lehető legjobban akkor jár, ha rádióban felénekli a Veled vagyunk Vietnam című melódiát, a zenekar dobosa pedig azonnal ki is lépett.
 |
| A harmadik díjjal elismert dal hétezer forintot ért a szerzőknek. Szabó Miklós / Népszabadság |
A KISZ nagyon komolyan vette a nemzetközi helyzetet. Széles társadalmi összefogással pokróc- és bicikligyűjtő mozgalmat indított a vietnami fiatalok javára – ámbár egykorú megfigyelők szerint speciel a Csepel kerékpárok menet közben elvesztették adományjellegüket, és privát tulajdonban, országunk útjain hasznosultak –, majd 1967-ben a Művelődésügyi Minisztériummal és a Magyar Rádió és Televízióval egyetértve meghirdette az első hazai Politikai Dalfesztivált.
