galéria megtekintése

Minden idők legdrágább magyar filmje készül egy lóról

Az írás a Népszabadság
2015. 09. 03. számában
jelent meg.


Csákvári Géza
Népszabadság

Csaknem hárommilliárd forintos költségvetéssel készül Herendi Gábor legújabb rendezése, a Kincsem című romantikus kalandfilm. Az eddigi legdrágább magyar film mintegy kétmilliárdos állami támogatást kapott a Magyar Nemzeti Filmalaptól. Blaskovich Ernőt Nagy Ervin, a ló idomárját Gyabronka József személyesíti meg. Az ellenlábas pedig Gáspár Tibor lesz Otto von Oettingen szerepében.

– Pörgős mozi lesz, érzelmi belassulásokkal. Jó régen volt, amikor engem felkértek, már több mint két éve –mondja Herendi Gábor, aki szerint már akkor pazar volt Hegedűs Bálint forgatókönyve, de egy kicsit régimódi volt, a 60-as, 70-es évek nagy történelmi eposzaira emlékeztetett. Ám a sztori dramaturgiája viszont makulátlan volt. Herendi olyan modernizálásokat kért Hegedűstől, melyekkel a fiatalokat akarja megfogni. Ehhez a főhőst egy kicsit „lepusztították”, azaz Blaskovich egy kicsit bohémabb figura lett. Magyarul ez esetében azt jelenti: nem veti meg a szerencsejátékot, az alkoholt, a könnyű szerelmet. De persze rájön, hogy egyéb fontos dolgok is vannak az életben, így karaktere fejlődik. A másik adalék a humor volt, Herendi szerint ma már nem lehet a humort semmilyen alkotásból kihagyni, bármilyen műfajról is legyen szó. Ahogy fogalmaz, persze a jó ízlés határán belül.

A Kincsemet alakító öt kanca egyikén Nagy Ervin, a tulajdonos szerepében
A Kincsemet alakító öt kanca egyikén Nagy Ervin, a tulajdonos szerepében
Szabó Adrienn

– Nem hinném, hogy ennek a filmnek a nagyságát a költségvetés határozná meg, noha jól tükrözi a forgatás bonyolultságát – mondja Hutlassa Tamás producer, hozzátéve: egy ma játszódó filmben sokszor elég letenni egy jó helyszínen a kamerát, de egy tizenkilencedik századi kosztümös moziban viszont egy jelenetet sem lehet ilyen „könnyen” megúszni. Két választás áll a filmesek előtt: vagy megépítik a korabeli helyszíneket, vagy digitálisan teremtik őket újjá, pontosabban kiegészítik a felvett anyagot az úgynevezett CGI technológia segítségével. Mindenesetre Hutlassa szerint nincs olyan feladat, melyet a magyar személyzet ne tudna megoldani, elvégre nem egy hollywoodi szuperprodukción edződhettek már. A tervek szerint Herendi irányításával nyolc hónapos CGI utómunkát terveztek be, de már most látják, hogy sokkal több munka vár rájuk, mint eleinte gondolták. Az esztétikai tuningolásoktól kezdve a nagyobb akciókig – állítólag egy tüzes jelenet is lesz. Hogy pontosan mi, persze most még titok.

 
Herendi Gábor rendező
Herendi Gábor rendező
Kurucz Árpád / Archív

A tengerentúli produkciókhoz hasonlóan, itt is két „unit”, vagyis két stáb dolgozik a felvételeken, ám mindkettőt Herendi Gábor irányítja. Ahogy a rendező lapunknak fogalmazott, azért mert az akciószekvenciák is szerves részei a dramaturgiának. A második unit ugyan olyan jeleneteket rögzít, melyekben nincsenek színészek, de az ezeket a képsorokat fényképező Gulyás Buda a fő események forgatása során is jelen van úgynevezett B kameraállásban Szatmári Péter vezető operatőr mellett.

Amikor Hutlassa Tamás először olvasta a forgatókönyvet, úgy gondolta, hogy a Kincsem tulajdonképpen egy szerelmi történet, melyben mellékesen jelen van a csodakanca sztorija is: a „becslések” szerint körülbelül tíz százalék a valós alap, túlnyomó részt fikciós története van a Kincsem-mozinak. Az alkotók hangsúlyozzák: a Kincsem-film egy mese. Herendi szavai szerint történelmileg hiteles mese, de bátrabban kezelték a kor ábrázolását, egy kicsit kikancsintósabb lesz a Kincsem stílusa. A rendező nem akar részleteket idő előtt elárulni, de valami hasonlóan bátor innovációkra gondoljunk, mint Guy Ritchie tette a már-már a tévésorozatos álarcból kirobbanthatatlannak tűnő Sherlock Holmesszal.

Hutlassa csak a forgatás során szembesült azzal: nincs olyan forgatási nap, amikor ne lenne egy-egy állat a jelenetben. Ha nem egy ló, akkor egy macska, egy kakas vagy egy kutya. A filmes szerint hihetetlenül nehéz állatokkal forgatni, de a lista élén mindenképpen a lovak vannak. Ráadásul Herendi is már előre aggódik, ha olyan napra ébred, ami lovas jelenetekkel van teletűzdelve.

Az állatok terhelhetősége korlátozott, a versenylovakat három menet után cserélni kell, mindemellett stresszes, nem is veszélytelen a munka velük. Kincsemet is öt kanca alakítja: van, amelyik színészként jobb, másik vadabb, a harmadik jól tud versenyezni.

A Kincsem elsősorban a magyar közönségnek szól – magyar pénzből, magyar színészekkel (éppen ezért nem is kerestek európai sztárokat a szerepekre), ugyanakkor az alkotók az amerikai filmekkel akarnak versenyezni. Azaz, hogy a multiplexekben jövő karácsonykor mondjuk ne az aktuális Star Warsra, hanem a Kincsemre váltsanak a nézők belépőt.

Névjegy

A verhetetlen angol telivér kanca 1874-ben született Tápiószentmártonban, kétéves korától versenyzett, legjobb pajtása egy macska volt, minden külföldi versenyére el kellett szállítani. 54-ből 54-szer győzött. Tulajdonosa és tenyésztője Blaskovich Ernő volt, a Reáltanoda utcában épített palotája ma is áll.

Névjegy

HERENDI GÁBOR

Fogorvosi diplomája megszerzése után tanított, majd a legnagyobb akkori reklámügynökségnél volt kreatív igazgató, végül a filmezésnél kötött ki. 2002-ben robbant be a Valami Amerikával. További rendezései: Társas játék (2011), Valami Amerika 2. (2008), Lora (2007), Magyar vándor (2004), Tea (2002–2003), Szeret, nem szeret (2002).

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.