A kiállítást szervező Janus Pannonius Múzeum (JPM) tájékoztatása szerint Victor Vasarely fia, a 2002-ben elhunyt Yvaral munkásságát is az op-art alkotói szemlélete határozta meg, ugyanakkor kapcsolatba került a pop-art szabadságot hirdető világával is.

A művész a hatvanas évek végéig elsősorban plexiüvegből, fémlapokból, műanyag- és gumiszálakból szerkesztett, optikai hatásokra épülő fekete-fehér reliefeket készített, amelyek a néző helyváltoztatásától függően, változó látványt nyújtanak - közölte a múzeum az MTI-vel.

Később a festészet felé fordult, e munkái pedig korábbi képeihez hasonlóan, elemekre bontott és egyszerű geometriai formákból, szigorú rend szerint újraszerkesztett struktúrákból állnak. Később jórészt számítógép segítségével digitálisan szerkesztett és manipulált képeket alkotott, noha a végleges képet minden esetben kézzel festette.

A 80-as évek elejétől numerikus képein főleg ismert személyiségek, például Mona Lisa, Bach, Lincoln, Marilyn Monroe, Salvador Dalí portréit dolgozta fel. A néző mozgása e képeknél fontos szerepet játszik, hiszen a festménytől távolodva a geometrikus absztrakt látványból fokozatosan rajzolódnak ki az arcvonások.

Yvaral díszlettervezőként is sikeres volt, ezen felül számos, épületekhez kapcsolódó alkotást is készített Vasarelyvel közösen és önállóan is. Nevéhez fűződik a Renault rombusz alakú emblémájának megalkotása is.

A Pécsen péntektől látható kollekció a Vasarely Fondation Aix-en-Provence gyűjteményéből jutott el a baranyai megyeszékhelyre. A tárlat szeptember 20-ig tekinthető meg.