Ami nem régebbi ezer évnél, az Kínában nem elég régi ahhoz, hogy kiássák. Ezzel szembesülünk az Iparművészeti Múzeum új kiállításán, amely Az ősi Kína kincsei címmel nyílt meg. A X. század utánról nem is látni régészeti leleteket, csak a használatban fennmaradt iparművészeti emlékeket. A korábbi kínai évezredeket százötven tárgy villantja fel.
 |
| Fajcsák Györgyi, a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum igazgatója rendezte a mostani kiállítást. Az agyaghadsereg és a mostanihoz hasonló kínai kiállítás utoljára 1988-ban vendégeskedett Budapesten, a Nemzeti Múzeumban, melyet akkor 220 ezren láttak Reviczky Zsolt / Népszabadság |
A kiállítás középpontjában az a két cserépkatona áll (illetve térdel), amelyet a Kínát először egyesítő Csin Si Huang-ti sírjának mellékleteiként temettek a földbe időszámításunk előtt 209–210-ben. Huang-ti neve később a császár szinonimája lett a kínai nyelvben. Ő vezetett be először egységes pénzt is: középen négyzet alakú lyukkal ellátott bronzérméket, melyek a régebbi ásó-, kés- és kagylóalakú helyi pénzeket váltották fel.
