galéria megtekintése

Két nő, egy szoknya

Az írás a Népszabadság
2014. 08. 12. számában
jelent meg.


Vári György
Népszabadság

Az immár több mint tíz éve halott Janikovszky Éváról idén született meg az első, vázlatos életrajzot is magában foglaló szerzői monográfia, noha az írónő nemcsak népszerű képeskönyveivel, de az Ifjúsági, majd Móra Kiadónál eltöltött tevékenységével is formálta a magyar gyerekirodalmat.

Generációk hűségesek hozzá
Generációk hűségesek hozzá
Tóth István Csaba / MTI

Az első „gyerekíró”, akihez még szegedi kisgyerekként személyesen köze lehetett, Móra Ferenc volt, a későbbi írónő nagyszüleinek könyvkereskedésében futottak össze rendszeresen. A nagypapa és Móra dolgoztak is együtt, közösen jelentették meg a Gyermekek Világa című lapot – mindez Komáromi Gabriella már említett munkájából derül ki. Akárcsak az, hogy Fazekas Anna, az Öreg néne őzikéje című verses mese szerzője (Gerő Ernő sógornője) veszi fel a Mórába, és első kiadói évei alatt, 1957-ben már ő szerkesztheti meg a Tüskevárat. A hatvanas években ő fedezi fel Lázár Ervin első regényét, A kisfiú meg az oroszlánok-at is –Réber László illusztrációi az ő életművét is egyaránt végigkísérték –, és hozzá viszi el a 80-as évek kezdetén Békés Pál is az első gyerekkönyvét, amelynek Janikovszky adja A kétbalkezes varázsló címet. Abban, hogy Békés hozzá fordult, az is közrejátszhatott, hogy a háború után Janikovszkynak egyetlen „jobb” szoknyáján Békés édesanyjával kellett osztoznia, amelyet randevúikon felváltva viseltek.

 

Pályája is vonalas lányregényekkel indul. Felvetődött a kérdés, milyen viszony fűzte Janikovszkyt a létező szocializmus, a rákosizmus és a kádárizmus világához. Híve volt a kádárizmus egyenlősítő,ugyanakkor alapvetően elnyomó berendezkedésének. A hatvanas évek eleji lányregényei elutasítják a luxust. Másrészt Janikovszky kivételes német népszerűségében komoly szerepet játszott, hogy írásai az apák elleni lázadás ’68-as korhangulatához illeszkedtek az apák világát felmutató nyelvi klisék gyereknézőpontú kifigurázásával. Nem véletlen, hogy a Ha én felnőtt volnék 1973-ban egyszerre lett az Év Gyerekkönyve az NSZK-ban – ennek az irányzatnak az egyik legismertebb művével –Christine Nöstlinger Fütyülünk az uborkakirályra című munkájával, ahogy az sem, hogy a liberális szellemiségéről ismert, a jelenleg regnáló önkormányzati többség által indoklás nélkül bezárt híres erzsébetvárosi általános iskola és gimnázium is Janikovszky nevét viselte.

Könyvei ugyanakkor sosem igazán radikálisan lázadóak. Kiskamaszokról szóló könyvében, a Kire ütött ez a gyerek?-ben a tinédzserkor átmeneti zavar csupán. Ezt Komáromi jóváhagyólag, míg Janikovszky újabb kritikusainak egyike, Kiss Noémi író némi nehezteléssel konstatálja.

Kérdés, hogy mindez, és az, hogy könyvei az akkori mindennapokról szóltak, mennyire teszi elavulttá mára Janikovszky műveit.

Janikovszky könyveit sorra jelentette meg a 2000-es évektől a fia – a gyerekmonológok egykori modellje – által vezetett Móra Kiadó, és folyamatos irántuk az érdeklődés. Négy tankönyvkiadó is használja alsó tagozatos kiadványaiban a szövegeit, könyvei ajándékkönyvekként is népszerűek, és a Kire ütött ez a gyerek? nyelvi-kompozicionális erényei miatt továbbra is tartja magát. Összességében azonban Janikovszky „pár évet lecsúszott”, mára inkább a kisgyerekek írójává vált.

Janikovszkyhoz nemcsak a hazai gyerekgenerációk hűségesek, de a világhír sem hagyta cserben. Komáromi könyvéből kiderül, hogy az orosz könyvpiacot is meghódította, Janikovszky János pedig azzal egészíti ki információinkat, hogy nemrég édesanyja több könyvének kínai kiadásáról is sikerült megállapodnia.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.