Az elmúlt napokban újra felerősödtek azok a hangok, amelyek szerint a jelenlegi épület
afféle modern kommunista kocka, és a legegyszerűbb lenne eldózerolni. A konzervatív ízlésűek már 1931-ben is ugyanígy kommunistáztak, amikor éppen a híres Pasaréti úti ferences templom mérsékelt modernizmusa nem tetszett nekik,
ráadásul Kővári György (később ő tervezte a Skála Metrót és a mára eltüntetett, színes műanyaggal borított Kőbánya-Kispest csomópontot) épülete minden, csak nem szocreál – letisztult modernizmusa a maga idejében nemzetközi figyelmet is keltett.
A pályaudvar tömbjei és a közlekedéstől elkerített, süllyesztett kis tér ma is egységes benyomást kelt, a teresedés ívét pedig finoman követi a főhomlokzat homorulata. A Délinél nemcsak találkozik két forgalmas út, sík terület és hegyvidék, de ez meg is jelenik rajta, az aluljáró és a felette tagolt épülettömeg kettősségében. A fekvő tömbök nyugalmat árasztanak, miközben a sötétített üvegfalon a Vár panorámája tükröződik. Más kérdés, hogy hiába az időtálló forma, ha lassan kiüresedik a funkció és balkanizálódik a környék.
A Déli átépítésére számos terv született. Készült tanulmány arról, hogyan lehetne föld alatti alagúttal a Nyugatit a Délivel (vagy rögtön Kelenfölddel) összekötni – így egy átmenő pályaudvar jöhetett volna létre. Felmerült a forgalomcsökkentés, a vágányok számának mérséklésével, de eljátszottak a befedés gondolatával is: a rendező pályaudvar helyére sport- és szabadidős létesítményeket, P+R parkolókat vizionáltak.
150 év történelme
Az első Déli pályaudvart 1861-ben avatták fel, igaz, akkor még csak indóház volt. Nevét építtetője, a „Déli Államvasút, Lombard–Velencei és Központi Itáliai Vasúttársaság” után kapta. A cég és a MÁV közötti konkurenciaharcot az utóbbi nyerte, és 1932-ben átvette a Déli Vasút maradékát. A Nyugati és a Központi (Keleti) pályaudvar mellett a Déli mindig szegény kistestvérnek számított.
Leszámítva egy új pénztárcsarnokot, a régi Déli 1945-re változott meg, valódi átépítésére pedig évtizedekkel később került sor.
A mai épület 1970–1975 között készült el, és máig a hazai modern építészet szimbolikus műtárgya.
Erő Zoltán építész, a Palatium építésziroda vezetőtervezője nemcsak az építészetileg sikeres 4-es metróvonal generáltervezője volt, de irodájuk a Déli közelében működik, jól ismeri a pályaudvart. Szerinte
a Délit semmiképpen sem kellene megszüntetni, átalakítani viszont csak akkor lehetne, ha erre ingatlanpiaci nyomás és rengeteg pénz is lenne. 2006 körül esett szó ilyesmiről, de azóta egyrészt válság van, másrészt számos pláza és irodaház is megépült a környéken.
A költségek tudatában ma az átmenő pályaudvarrá alakításról sem érdemes fantáziálni. 2011-ben Hutiray Gyula városfejlesztésért felelős akkori főpolgármester-helyettes beszélt arról, hogy a 4-es metró megnyitását követően be lehetne zárni a pályaudvart, de egy hét múlva visszakozott. Egy biztos: ha nem is zárják be, a Déli pályaudvar megérett valamilyen rekonstrukcióra.
