A címbeli Kispipa étterem ma is működik a VII. kerületi Akácfa utcában. Ez volt Seress törzshelye a II. világháborútól a hatvanas évek végéig. Először a New York kávéház mögötti – kis New Yorknak is becézett – Kulacsban zenélt. Ott írta a legnagyobb slágereit a húszas-harmincas években, és itt született a Szomorú vasárnap is.
Beteljesült sors
Seress Rezső 1889-ben született Spitzer Rezső néven. 1935-ben szerezte a világsikert hozó Szomorú vasárnapot. 1944-ben munkaszolgálatra vitték, életét egy német tisztnek köszönhette, aki a háború előtt hallotta játszani. A hatvanas évekre stílusa kiment a divatból. A 78 éves zenész 1968-ban egyesek szerint kiugrott, mások szerint kiesett erkélyéről. Túlélte a zuhanást, de néhány nap múlva egy dróttal megfojtotta magát.
Ült a pianínónál, bár zongorázni nem tudott. Se saját bevallása, se az egykorú visszaemlékezések tanúsága szerint – mondja Fesztbaum. „Nem volt semmilyen zenei képzettsége. Autodidakta módon szerezte és játszotta a dalait.” Fesztbaum Béla sem tanult zongorázni. „Ezzel együtt megkockáztatom, hogy jobban játszom, mint ő. Legalábbis azokat a számokat, amiket ő írt.” Bár szigorúan véve Seress nem írt dalokat, ugyanis nem ismerte a kottát. Ő csak elfütyülte és valaki fütty után lekottázta az új szerzeményt. Ha valamelyik barátja kérdezte egy új daláról, akkor odavetette, „ugyan, csak úgy fél kézzel írtam”. És valóban csak fél kézzel játszotta a dallamot, a másik kezével verte hozzá a taktust. Amatőr zenész volt, és jellegzetesen pesti figura – meséli Fesztbaum.
 |
| Seress Rezső |
A színész szerint Seress sikerének egyik titka az lehetett, hogy „nagyon jól fogta az őt körülvevő világ jeleit, és érzékenyen reagált rájuk a botcsinálta zenészségével, humorával és egyedi melankóliájával. Tehetséges antenna volt ez a kis képzetlen zenész. Ennek a megjelenése többek közt a Szomorú vasárnap is, ami egy korszak emblémája lett – szól Fesztbaum.
„Jellegzetesen magyar karrier volt az övé. Jogdíjaiból a tengerentúlon jelentős summa gyűlt össze a nevén. A bankok azonban a háború után nem utalhattak nyugatról Magyarországra, így ez a pénz kint maradt. Seress pedig nem engedhette meg magának, hogy kiutazzon.” De a színész szerint nem csupán a pénzhiány játszhatott közre, hogy a nemzetközileg sikeres szerző mégis Magyarországon élte le az életét. „Szívesen mondogatta, hogy neki nem a klasszikus értelemben van tériszonya, hanem széltében, hosszában. Igazából a szeretett VII. kerületét nem bírta soha elhagyni.”
Öngyilkosok himnusza
Minden idők legnagyobb magyar slágere, amelyet több mint 100 nyelven adtak elő, a Szomorú vasárnap szerelmes vers, amit Jávor László bűnügyi újságíró írt, jó ideig asztalfiókban pihent, miután Seress dallamot szerzett hozzá. A híres énekes, Kalmár Pál vette fel műsorára, attól kezdve megállíthatatlan volt diadalútja itthon és külföldön is. „Valamit borzasztóan eltalált a harmincas évek világ- és magyar közhangulatából” – mondja Fesztbaum Béla. Az öngyilkosok himnuszának is nevezett sanzon karrierjének jót tett a mítosz. A beszámolók szerint sok holttest mellett találták meg a kottáját. Előfordult, hogy amikor a rendőrség kiment helyszínelni, még forgott a Szomorú vasárnap gramofonlemeze. A Beatles Yesterday című dala mellett az egyik legtöbbször feldolgozott szám a világon.
Dalok a kispipából
Seress Rezső-est az Óbudai Társaskörben
március 31., 19.00
CD 21 slágerrel
