galéria megtekintése

„Jellegzetesen magyar karrier volt az övé”

0 komment


Borbély Zsuzsa

Egy magyar zenész miatt a harmincas években a perzsa sah, a walesi herceg, Arturo Toscanini, Spencer Tracy és John Steinbeck kereste fel a VII. kerület kiskocsmáit. Seress Rezső Szomorú vasárnap című slágere nyomán annyi haláleset történt, hogy a budapesti rendőrség állítólag külön aktát vezetett róla. Fesztbaum Béla estet és CD-t szentelt neki.

Seress Rezső – feltételezett – eszközeivel élve adjuk elő a dalait: én egy pianínónál ülve, csevegve, a közönséget megszólítva – meséli Feszt­baum Béla a Dalok a Kispipából című estről. „Végigjátsszuk húsz-huszonegy számát, és közben próbálunk rájönni, mi lehetett a sikerének a titka akkor és mi lehet a titka ma.” Az elhangzó dalokat Fesztbaum válogatta össze és szerkesztette a zenekarvezető Berki Sándor Dezső közreműködésével a maga és a zenekar alkatára, ahogy ő fogalmaz „Seress, Fesztbaum Bélán átszűrve”. A dalok között a szerző kitalált és valós életrajzából és a korabeli anekdotákból sztorizgat.

Fesztbaum Béla
Veres Viktor / Népszabadság

Az előadás zenei anyaga Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Kiadó vezetőjének segítségével jelent meg CD-n. A felvételek nem stúdióban készültek, hanem egy élő előadást rögzítettek. Emiatt az egykori Seress-féle kocsmai esték hangulata is érződik benne. „A lemezen a közönség belenevet, beletapsol a számokba. Velem együtt énekli őket. Benne van az élő felvétel minden apró hibája, ami a báját is adja. Megidézi azt a hangulatot, ami Seress egykori előadásait jellemezte.”

 

A címbeli Kispipa étterem ma is működik a VII. kerületi Akácfa utcában. Ez volt Seress törzshelye a II. világháborútól a hatvanas évek végéig. Először a New York kávéház mögötti – kis New Yorknak is becézett – Kulacsban zenélt. Ott írta a legnagyobb slágereit a húszas-harmincas években, és itt született a Szomorú vasárnap is.

Beteljesült sors

Seress Rezső 1889-ben született Spitzer Rezső néven. 1935-ben szerezte a világsikert hozó Szomorú vasárnapot. 1944-ben munkaszolgálatra vitték, életét egy német tisztnek köszönhette, aki a háború előtt hallotta játszani. A hatvanas évekre stílusa kiment a divatból. A 78 éves zenész 1968-ban egyesek szerint kiugrott, mások szerint kiesett erkélyéről. Túlélte a zuhanást, de néhány nap múlva egy dróttal megfojtotta magát.

Ült a pianínónál, bár zongorázni nem tudott. Se saját bevallása, se az egykorú visszaemlékezések tanúsága szerint – mondja Fesztbaum. „Nem volt semmilyen zenei képzettsége. Autodidakta módon szerezte és játszotta a dalait.” Fesztbaum Béla sem tanult zongorázni. „Ezzel együtt megkockáztatom, hogy jobban játszom, mint ő. Legalábbis azokat a számokat, amiket ő írt.” Bár szigorúan véve Seress nem írt dalokat, ugyanis nem ismerte a kottát. Ő csak elfütyülte és valaki fütty után lekottázta az új szerzeményt. Ha valamelyik barátja kérdezte egy új daláról, akkor odavetette, „ugyan, csak úgy fél kézzel írtam”. És valóban csak fél kézzel játszotta a dallamot, a másik kezével verte hozzá a taktust. Amatőr zenész volt, és jellegzetesen pesti figura – meséli Fesztbaum.

Seress Rezső

A színész szerint Seress sikerének egyik titka az lehetett, hogy „nagyon jól fogta az őt körülvevő világ jeleit, és érzékenyen reagált rájuk a botcsinálta zenészségével, humorával és egyedi melankóliájával. Tehetséges antenna volt ez a kis képzetlen zenész. Ennek a megjelenése többek közt a Szomorú vasárnap is, ami egy korszak emblémája lett – szól Fesztbaum.

„Jellegzetesen magyar karrier volt az övé. Jogdíjaiból a tengerentúlon jelentős summa gyűlt össze a nevén. A bankok azonban a háború után nem utalhattak nyugatról Magyarországra, így ez a pénz kint maradt. Seress pedig nem engedhette meg magának, hogy kiutazzon.” De a színész szerint nem csupán a pénzhiány játszhatott közre, hogy a nemzetközileg sikeres szerző mégis Magyarországon élte le az életét. „Szívesen mondogatta, hogy neki nem a klasszikus értelemben van tériszonya, hanem széltében, hosszában. Igazából a szeretett VII. kerületét nem bírta soha elhagyni.”

Öngyilkosok himnusza

Minden idők legnagyobb magyar slágere, amelyet több mint 100 nyelven adtak elő, a Szomorú vasárnap szerelmes vers, amit Jávor László bűnügyi újságíró írt, jó ideig asztalfiókban pihent, miután Seress dallamot szerzett hozzá. A híres énekes, Kalmár Pál vette fel műsorára, attól kezdve megállíthatatlan volt diadalútja itthon és külföldön is. „Valamit borzasztóan eltalált a harmincas évek világ- és magyar közhangulatából” – mondja Fesztbaum Béla. Az öngyilkosok himnuszának is nevezett sanzon karrierjének jót tett a mítosz. A beszámolók szerint sok holttest mellett találták meg a kottáját. Előfordult, hogy amikor a rendőrség kiment helyszínelni, még forgott a Szomorú vasárnap gramofonlemeze. A Beatles Yesterday című dala mellett az egyik legtöbbször feldolgozott szám a világon.

Dalok a kispipából

Seress Rezső-est az Óbudai Társaskörben

március 31., 19.00

CD 21 slágerrel

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.