Nehezen tartottam elképzelhetőnek, hogy egy belső nézőpontból készült egész estés akciófilm kifejezetten szórakoztató legyen. Persze voltak már előjelek arra, hogy a Hardcore Henry piszkosul menő lesz, hiszen első filmes rendezője, Ilya Naishuller 2003-ban rendezett egy videoklipet a Biting Elbows nevű zeneker Bad Motherfucker című számához, és letarolta a világot. Na nem a nóta, a film: melyben egy férfi, akinek nem látjuk az arcát, csak a belső nézőpontját, csuklómozdulattal kihajít egy kutyát a csukott ablakon keresztül, illetve utána végez többtucatnyi fekete öltönyös emberrel. A film lényegében ugyanez – de 96 percben.
 |
| A félig gép hőst mindenki ki akarja nyírni – Hardcore Henry IMDB |
Naishuller mesterien ötvözi a lövöldözős játékok atmoszféráját a mozi nyelvével. Nehéz dolog, hiszen a játékokban attól nő az adrenalinszintünk, hogy mi húzzuk meg a ravaszt vagy ránk nyitnak tüzet, aztán game over. A moziban csak pislogó szemlélő a néző.
