galéria megtekintése

Játék a szavakkal

1 komment


Kácsor Zsolt

Egyes íróknak ez a játék nagyon jól fog menni, másoknak pedig kevésbé, hiszen írói természet dolga, hogy egy szerző képes-e mozgatni egy mások által kitalált figurát – nyilatkozta Lator László. A Népszabadság most induló Gulliver-sorozata kapcsán a költőt az irodalmi játékokról kérdeztük.

– Ha egy író a magánéletben játékos kedvű, roppant szellemes ember, az feltétlenül nyomot hagy az életművében? Egy Karinthy Frigyes a valóságban lehetett volna savanyú, humortalan alak? Vagy éppen fordítva: el tudnánk képzelni egy Karinthy-életművet a humora nélkül?

– Ez nem a szerző emberi személyiségének, hanem írói alkatának kérdése. Ha már Karinthyt említette, az ő életművének éppen a humor a legfontosabb jellemző jegye, még a tragikus hangvételű novelláiban és metafizikus emelkedettségű verseiben is ott van a humorista. Csakhogy az ő humora sokkal mélyebb, mint amilyennek első pillantásra látszik. S hogy mondjak egy ellenpéldát is: Kosztolányi Dezsőnél, aki pedig Karinthy kebelbarátja volt az irodalmi és kávéházi hülyéskedésben, ezt a fajta mély humort már nem látom. Mindez írói alkat kérdése: vannak nagyon komoly szerzők és vannak nagyon humorosak, de olyan is akad, mint Karinthy, akinél ez a kettő átjárja egymást.

Írók Alkotóháza Szigligeten 1953 nyarán: Vészi Endre és felesége Egri Pál családjával
Gink Károly / MTI

– A Népszabadság most induló prózasorozatában a felkért írók Swift hősét helyezik el a mai Magyarországon. Elsőre ez játékos irodalom vagy irodalmi játék?

 

– Ezt nem tudom megmondani, ahhoz el kellene olvasnom legalább három írást. De azt előre látni, hogy egyes íróknak ez a játék nagyon jól fog menni, másoknak pedig kevésbé, hiszen írói természet dolga, hogy egy szerző képes-e mozgatni egy mások által kitalált figurát. Ez a Gulliver Magyarországon jön-megy, amit persze meg lehet fogni nagyon elegáns humorral, de ez nem sikerül mindenkinek. Nagyon sok múlik azon, hogy az ember milyen pillanatban lát neki az írásnak. A névsor mindenesetre biztató.

– Az elegáns humorról ­Kálnoky László jut eszembe, aki Weö­res Sándor mellett a huszadik századi magyar irodalom egyik legszellemesebb és legviccesebb bölcselője... A XIX. Henrik című, Arany János-paródiája egészen zseniális, nem?

– Felség, a franc föld künyső parlatán elült a hadvasak zadorlata. Bék ül hevély-csornáló Mars helyén, s a nép, a tél-túl potnát, csart, sugát, pohontyot vesztő, nyögsanyarta nép tallót subál, polyhót vet parlagon satöbbi, satöbbi... Betéve tudom. Kálnokynak zseniális humora volt, de keserű és komoly, nem egyszerű, gyilkosan önironikus humora. A költészete sajnos egy időre teljesen „kiköltözött" a köztudatból, de mióta Ferencz Győző megcsinálta az összegyűjtött versei nagyszerű kiadását, azóta hál' istennek megélénkült iránta az érdeklődés. Jobban kellene ismerni.

– Kálnoky a költői mélységében ­Weöreshöz méltó, aki gyerekkoromban nekem nem vicces, hanem félelmetes bácsi volt. Nem értettem, hogy a kocsiról miért löki le szegény Haragosit, nem beszélve arról, hogy a lajtorján lépő lélek igazából egy halott... Látszólag játékos, halálos szövegek.

– Így van. Hiszen Weöres költészetének az a fő jellemzője, ami magának a játéknak: a legkönnyedebb pillanataiban is nagyon súlyos.

Szent István Szigligeten

Lator László egyike azoknak, akik a szigligeti írói alkotóházban évtizedekkel ezelőtt indult, ma is gyakorolt, nevezetes Szent István-játékot először játszották. Ennek az a lényege, hogy a társaságból ketten egy-egy híres embert képviselnek, akiknek semmi közük egymáshoz, de mégis van köztük kapocs, pél­dául a nevük. A játék névadójának, István királynak az egyik „párja" így Király István irodalomtörténész. Más példa az össze nem tartozó, de összekapcsolható figurákra Nagy Lajos király és az író Nagy Lajos vagy Petőfi (Petrovics) Sándor és Petrovics Emil zeneszerző. A játék során feltett kérdésekre a játékosoknak az általuk képviselt híres ember nevében kell válaszolniuk, a kérdezőnek pedig ki kell találnia, hogy ki kicsoda, ami igen éles logikát igényel. A játéknak Lator László elmondása szerint hajdan Szántó Piroska és Szabó Magda volt a központi alakja, a maiak közül többek közt Várady Szabolcs és Sumonyi Papp Zoltán. Természetesen nem csak irodalmi játékokat játszottak Szigliten. Vészi Endre író például sakkpar­tihoz gyűjtötte a barátokat.

Gulliver-jelentés unorto.doc

Alaptörténet:
Tudjukkik felkérik Gullivert, derítse ki, milyenek is a magyarok. Itt vannak ezer éve, de a háttérhatalmak
(a Tudjukkik) nem értik őket. Gulliver ezek után​ megfigyeli a magyarokat, és​ jelentéseket küld​ róluk.​

Szereplők:
- Gulliver (férfi): hiszékeny és jóindulatú, bármit elhisz a magyarokról, tárgyszerűen leír róluk mindent a jelentésekben.
- Bájos kísérője, Barát Luca, L. kisasszony: tolmács (magyarról magyarra is fordít), pragmatikus, tapasztalt, van helyismerete, érti a dörgést.
- Magyarok, férfiak és asszonyok: akik​ ezt az országot lakják.​
- Mesés magyar lények: beszélő őshonos magyar állatok, varázs­erővel bíró termékek.

Kortárs szerzők irodalmi kísérlete csak a Népszabadság oldalain. Áp­rilis 4-től minden hétfőn közlünk egy epizódot Az Év Könyve fantázianevű, aktuálisan készülő kötetből. Az epizódokat – amelyek egymáshoz és a valósághoz lazán kapcsolódnak – más-más szerző írja. A hetente megjelenő részekből az év végére megszületik Az Év Könyve.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.