Trabant, a szocializmus szimbóluma A szerző felvétele

1989 erős év volt, nem vitás.

Kínában elfogyott a diákok türelme, Berlinben ledőlt a fal, forradalmi változások zajlottak Csehszlovákiában, kivégezték Nicolae Ceausescu román kommunista elnököt és feleségét. És nemcsak a nemzetközi helyzet fokozódott, de a hazai helyzet is alig remélt fordulatokat vett. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága jóváhagyta a többpárti politikai rendszerbe történő „fokozatos és folyamatos” átmenetet, megkezdődött a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, újratemették Nagy Imrét és mártírtársait, Horn Gyula magyar és Alois Mock osztrák külügyminiszter átvágta a vasfüggönyt, szeptember 10-én Magyarország megnyitotta nyugati határait.

Erős pillanat volt, nem vitás.

Erre emlékezünk most 25 év elteltével Hévíz főterén két korabeli lakókocsi, néhány édes-bús Trabant, valamennyi kempingfelszerelés, és egy néhány retró tárgy segítségével. Az alkalmi múltidéző kiállítás helyszíne talán csak első pillanatra tűnik furcsának, ám ha részletezőbben révedünk a múltba, kiderül, nagyon is helyénvaló. Hévíz ugyanis, hasonlóan a Balaton-parti településekhez, annak idején ugyancsak helyszíne volt az NSZK-ból és az NDK-ból érkező rokonok találkozóinak. Vagy, ahogy a helyiek fogalmaznak: „a Zimmer Frei táblák és a kempingkapuk mögött nem léteztek falak”. És ezeken a rokoni, baráti találkozókon egymás mellett parkolt Trabant és Mercedes, békésen megfért egymás mellett keleti szandál és nyugati farmer, a Stasi áttetsző ügynöke, valamint a keletről és nyugatról érkezett turisták kavalkádja.

Trabant, a szocializmus szimbóluma A szerző felvétele

Erre emlékeznek a hévízi szabadtéri kiállítással, de aki csupán a közeli múltra akar érdeklődő pillantást vetni, az sem jár rosszul. Bár az e hét végéig látható élménytárlat szerény illusztráció csupán, a látogató azért rácsodálkozhat néhány üzemképes és szakszerűen életben tartott Trabantra, két korabeli lakókocsira, Sokol rádióra, Forte filmre, Kőbányai sörre, szódásszifonra, Meggy márkára, Sopianae cigarettára, a vasfüggöny egy darabjára, és egy kempingterületre, amelyen gumimatrac, alumíniumszerkezetes kempingbútorok láthatók. A lakókocsik oldalán olvashat korabeli cikkeket, egyebek mellett arról, hogy több ezren tüntettek Hévízen a tó megmentéséért, Lech Walesa, a lengyel Szolidaritás vezetője a pápánál járt, a Progressz–40 teherűrhajó sikeresen összekapcsolódott a Mir űrállomással, továbbá Lazio–Juventus 1-1 X.

De aki ennél többet akar látni az idő múlásával édeskéssé puhult apró tárgyi emlékek közül, az ellátogathat a hévízi Tourinform-irodába, ahol ugyancsak érdekes kiállítási tárgyakba botolhat, úgymint: Lenin-mellszobor, eredeti moncsicsi, szocialista kitüntetések, régi társasjátékok, s a Mézga család német nyelvű változatát is megnézheti az egykori Videoton tévén. S bár mosolygunk, mosolygunk, azért a kort felidézve csak előjön egy enyhe remegés gyomortájékon. És amikor ezt megérezzük, már a mosolyunk sem olyan őszinte, mert tudjuk: mi ugyan viccelhetünk a történelemmel, de azért az ritkán viccel velünk.