S bár az ünnepi könyvhét Európa egyik legrégebben és folyamatosan fennálló könyves rendezvénye (csak egyszer, 1957-ben nem tartották meg, amikor a könyvesszakma tiltakozott a bebörtönzött írók miatt), és így örök életű értéknek számít, mégis megkérdeztük néhány szakmabelitől: ha lehetne, mit változtatnának rajta.
Sokan a két esemény, a nemzetközi könyvfesztivál és a könyvhét szoros egymásmellettiségét tették szóvá (alig másfél hónap van a két rendezvény között), miközben ősszel nincs ehhez hasonló rendezvény. A legtöbben nem a könyvhetet, inkább a fesztivált mozdítanák el. A könyvhét időpontja egyébként is kényes dolog: idén a Medárd-nap miatt csúsztatták későbbre, hiszen, ha valami, akkor az eső az egyetlen ellensége a rendezvénynek. Zentai szerint egyébként éppen az időjárás miatt nem lenne túl jó a könyvhét számára a szeptemberi időpont.
Zentai lényegesen nagyobb támogatáshoz juttatná a tőkeszegény kisebb kiadókat. Pontosabban azért duplázná meg a jelenleg hatmilliós NKA-s keretet, hogy abból minden szereplőnek jusson segítség a könyvhéti jelenlétre. És az sem volna rossz, ha több juthatna reklámra.
Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó főszerkesztője egyrészt megszüntetné a könyvheti könyv fogalmát, másrészt egy hétre tolná ki a jelenleg négynapos rendezvényt. Az előbbi azért volna fontos, mert a kiadóknak megszabott limit – hány könyvük kerülhet fel a hivatalos listára, vagyis mennyit időzíthetnek a könyvhétre – már így is trükközésre kényszeríti őket, másrészt a szerzők érzékenységét is sérti. Bár ma már nem jelent akkor presztízst a könyvheti listán való szereplés, sok szerző, ha nem kerül föl rá, úgy érzi, másodrendűnek számít, és ez feszültséget okoz a kiadón belül. Ugyanakkor a piac alapelveinek is ellentmond a korlátozás, rá adásul a túlkínálatot hosszú távon amúgy sem engedné meg a vásárlóerő.
Mészáros szerint a Vörösmarty tér elbírná az egyhetes rendezvényt is, már amúgy is zsúfolt a program, számos esemény párhuzamosan zajlik a Margó Fesztivál miatt. De nemcsak a rendezvényre járóknak, hanem a kiadóknak is nagy segítség lenne, hiszen ez az az időszak, amikor közvetlenül jutnak készpénzhez, a legtöbben jelentős plusszal zárják a rendezvényt. Most, amikor a kiadók rendszerint öt-hat hónapos késéssel jutnak a pénzükhöz a terjesztőktől, ez nagyon fontos: ki tudják fizetni a szerzőiket és a nyomdaszámlákat. Vagyis szó szerint levegőhöz jutnak. De az olvasó sem jár rosszul, hiszen ilyenkor 15-20 százalékos kedvezménnyel vásárolhat. Mészáros szerint az egyhetes időtartammal a napi forgalom sem csökkenne, a tradíció már olyan erős, hogy az olvasók java része erre az eseményre tartogatja a pénzét.
Egy a Városligethez hasonlóan árnyas, zöld hellyel egészítené ki a könyvhetet Szegő János, a Magvető szerkesztője. Mert bár a Vörösmarty tér igen frekventált és népszerű hely, de ha tűz a nap, akkor nagyot tud égetni. Ráadásul a tér környékén igen drága minden, így az irodalom java része a közeli gyorsétterembe jár enni és a szükségét végezni. Ugyanakkor azt is érdemes volna átgondolni, hogy a POSZT-tal való párhuzamosság mennyire tesz jót a rendezvénynek. S még a focivébé is a könyvhét alatt kezd!
Az olvasók és a szerzők felől gondolná át újra a rendezvényt Sárközy Bence, a Libri kiadó vezetője. Hogyan lenne igazán kényelmes nekik? Mert lehet, hogy az ő szemszögükből talán kicsit már öreges a jelenlegi struktúra, és az sem biztos, hogy az ő szemléletük egybeesik a rendezvényszerzők elképzeléseivel. Ugyanakkor most inkább az olvasás öröme kap reklámot rendezvényen, és nem annyira a konkrét címek. Ő is inkább a könyvfesztivált mozdítaná el, kicsit korábbi időpontra tenné a könyvhetet, mert már megváltoztak az olvasói szokások: nyáron a könnyebb lektűrök kerülnek előtérbe, a kiadók is ehhez alkalmazkodnak. Ráadásul a könyvheti kiadvány ősszel már „öreg könyvként” tér vissza, ha nem éli túl a nyarat, akkor olyan, mintha kútba esne. Ezért is van, hogy a kiadók a tuti címeket a könyvhetet megelőző időszakra, vagy a fesztiválra időzítik, hogy legyen idejük „beérni”.
A könyvünnep számokban
A június 12–16. közötti 85. ünnepi könyvhetet a központi, Vörösmarty téren kívül 80 budapesti és vidéki helyszínen (város, település és falu) rendezik meg. Két határon túli helyszín csatlakozott: Kolozsvár, ahol már le is zajlott, hiszen május 29-én nyílt meg, és június elsején zárt, valamint Aradon, mely helyszín létezéséről a MKKE is véletlenül szerzett tudomást, de annál nagyobb örömet szerzett neki. A Vörösmarty téren 147 pavilont lehet végigböngészni (ennyit engedélyeznek a rendezvénynek), bennük 235 kiadó állít ki. Ebből négy „égtájak” szerint szerveződik: kárpátaljai, erdélyi, felvidéki és vajdasági kiadók könyveit kínálja. A könyvheti listán 94 kiadó 335 újdonsága szerepel. A kötetek túlnyomó része irodalom: 86 próza-, 49 vers-, kilenc antológia, 59 gyermek- és ifjúsági kötet. A címekből 291-et hazai kiadó, 44-et pedig határon túli gondoz. A könyvhét alatt 800 dedikálást szerveznek 1200 szerző részvételével. A könyvhét kiadványainak átlagára 2887 forint, ez egyszázalékos emelkedés a tavalyihoz képest.
