galéria megtekintése

Írni, amikor nem lehet

Az írás a Népszabadság
2015. 01. 07. számában
jelent meg.


Révész Sándor
Népszabadság

Azokról a zsidókról esik a legtöbb szó, akik nem zsidók. Akik „nem zsidó zsidók”. Identitásuk szerint nem azok, csak származásuk és a zsidózók szerint. Lukács György, Jászi Oszkár, Szabó Ervin, Szerb, Radnóti, Rejtő, aztán Mannheim és a Polányiak, Kun, Révai, Aczél. Ellenben a valóban zsidó szerzők zsidó témájú írásai, a zsidó eszmetörténet a legtragikusabb évtizedekből: nagyrészt feltáratlan terület. Laczó Ferenc könyvének megszületése után már kevésbé az. A szerző földolgozta, amit a kor legfontosabb zsidó folyóirataiban és annaleseiben, a Libanonban, az Araratban és az IMIT ( Izraelita Magyar Irodalmi Társulat) évkönyveiben talált. Elemzésre és következtetések levonására sajnos nem vállalkozott. Nála a „konklúzió” és „összegzés” csupán tartalmi összefoglalás.

Egy „nem zsidó zsidó”: Rejtő Jenő
Egy „nem zsidó zsidó”: Rejtő Jenő

Nehéz abszurdabb és terhesebb helyzetet elképzelni annál, amelyben a zsidó orgánumok a Horthy-korszakban szerkesztődtek. Elméletileg és történetileg próbálták értelmezni, ami a zsidósággal történik, és ezek a próbálkozások folyvást paradoxonokhoz vezettek. Miközben az állam egyre embertelenebb diszkriminációval lehetetleníti el az életüket, ehhez az államhoz kell kötniük minden reményüket, hogy lehetővé teszi a túlélésüket. Egyszerre kellene nagyon lojálisan viszonyulniuk a hatalomhoz, és nagyon kritikusan mindahhoz, amit tesz velük. Éppen az illojalitás vádját kellene cáfolniuk, amire hivatkozva az állam egyre elviselhetetlenebbé teszi mindennapjaikat.

 

Ebben az önérzetromboló állapotban válnak különösen fontossá azok az ellensúlyteremtő írások, melyek a zsidóság kivételes szellemi erejét és erkölcsiségét, a zsidók igazságának egyetemes érvényét hangsúlyozzák.

„Bármennyire is fájt a numerus clausus (...) éppannyira fájt az is, hogy ezt a mi belső fájdalmunkat idegen diplomaták és külföldi államférfiak feszegették és tárgyalgatták.” Ezt írta Szabolcsi Lajos, aki szerint a magyarországi antiszemitizmus külföldi elítélése a magyar zsidóknak nemzeti érzéseik miatt fájt.

A zsidó szerzők közül is csak kevesen tudták magukat függetleníteni a Horthy-rezsim antiliberális, paternalista felfogásától, miszerint az állampolgárnak nincs alanyi joga a jogaihoz, hanem ezeket ki kell érdemelni. A zsidó folyóiratok írásainak igen jelentős része ezt a kiérdemlést bizonygatja, jórészt történelmileg értelmezhetetlen közhelyekkel. Az IMIT hivatalos diskurzusává vált a „magyar–zsidó ezerév” , miszerint a zsidóság a magyar államiság kezdetétől fogva „magát minden időkben a magyar nemzet törzsökös részének tekintette” (Wetrheimer Adolf, az IMIT elnöke). Fényes Mór azzal érvel, hogy „az ellenforradalom hősei között is jelentős arányban van képviselve a zsidóság”. S ezzel legitimálja a forradalmak vezetőinek származási arányaival való antiszemita érvelést.

A zsidók jogegyenlőségét, társadalmi integrációját elhozó liberális korszak megítélése ambivalens. Sokan értékelik a liberális kor eredményeit, de erős az ezzel ellentétes felfogás, miszerint a liberális-szekuláris korszak távolította el a zsidóságot önnön lényegétől. Pap Károly szerint az emancipáció bűnbe vitte a magyar zsidóságot, mely csak a „gazdasági öntudatát”, a „spekulatív képességeit” szabadította fel, és a „sietők elsőbbségével” sodorta a forradalmak élére. Tábor Béla is úgy vélte, hogy a zsidóság túlságosan elmerült a gazdaságban, szellemi teljesítménye pedig elsorvadt. Az antiliberális „zsidó önkritika” számos antiszemita toposzt igazolt vissza. A nácizmusnak a zsidóság körében csak szenvedélyes kritikusai lehettek. De már az olasz fasizmussal, mert a zsidókra nézve nem tűnt különösebben veszélyesnek, más volt a helyzet. Edelstein Bertalan például szenvedélyesen elítélte a nácizmust, de lelkesen éltette Mussolini Olaszországát, mely a numerus clausustól sújtott magyar zsidó fiatalok sokaságának nyújtott tanulási lehetőséget...

LACZÓ FERENC: FELVILÁGOSULT VALLÁS ÉS MODERN KATASZTRÓFA KÖZT. Magyar zsidó gondolkodás a Horthy-korban. Osiris Kiadó, 300 oldal

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.