In memoriam 1956: az eltévedt repesz esete
Az 1956-os forradalomra emlékezve az Iparművészeti Múzeum a hónap műtárgyaként egy Bécsből származó kabinetszekrényt állított ki az első emeleti kerengőben.
A bútor különlegessége, hogy a Kilián laktanya harcaiban megsérült Iparművészeti Múzeumban egy eltévedt repesz roncsolta szét a kabinetszekrény egyik oldalát. Az alkalmi vitrinbe került műalkotáson közelről tanulmányozható a repesz okozta sérülés és maga a repesz is megtekinthető. A műtárgy a következő hetekben ingyenesen megtekinthető a főépületben, a nemzeti ünnepen pedig az Iparművészeti Múzeum minden kiállítása díjmentesen látogatható.
|
| Forrás: Iparművészeti Múzeum |
1956 novemberének első napjaiban a Corvin köz és a szomszédos Kilián laktanya heves és elkeseredett küzdelem színtere volt. Az előrenyomuló szovjet csapatok és a felkelők között vívott, számos áldozatot követelő harcok során a környező házak, így az Iparművészeti Múzeum épülete is súlyos károkat szenvedtek.
A tüzérségi belövések nyomán nem csupán a múzeum, különösen annak Üllői út felé eső szárnya, hanem az ott őrzött műtárgyak egy része is megsérült.
|
| Forrás: Iparművészeti Múzeum |
A kiállított kabinetszekrény feltehetően egy bécsi műhelyben készült a 19. század végén. Kínai lakkmunkákat idéző tájképekkel díszített historizáló műbútor, amely a 18. században egész Európában divatos ún. chinoiserie tárgyak stílusát követi. A hátoldalára, valamint a kávájának belsejére ragasztott cédulák tanúsága szerint egykor Apponyi Géza gróf (1853-1927), földbirtokos és műgyűjtő, Tolna megye főispánja vásárolta a bécsi R. Perl lakberendező cégtől.
A későbbiekben a család medinai kúriájának berendezéséhez tartozott, majd annak államosítását követően 1950-ben került az Iparművészeti Múzeumba.
|
| Forrás: Iparművészeti Múzeum |
1956-ban egy eltévedt repeszdarab a szekrénytest bal oldali falán lyukat ütve a bútor belsejében okozott egyre erőteljesebb roncsolódást, míg végül lendületét vesztve a középső fiókban állt meg. Az elmúlt évtizedekben a kabinetszekrény restaurálására nem került sor, így nem csupán a lövedékek okozta külső és belső sérülések nyomait őrizte meg a mai napig, de fiókjába rejtve a végzetes repeszdarabot is. E sérülések immár visszavonhatatlanul hozzátartoznak a műtárgy, a múzeum és az ország történetéhez.
A tárgy jelkép és mementó, súlyos történelmi tapasztalatok hordozója.
