Milyen a szerelem?
Bruno Bourel a fényképek, és különösen a portrék mestere. Fotóinak fő témája Budapest, a város, ahol immáron húsz éve él. Eszközei – a hagyományos fényképezőgép és a fekete-fehér film – az időn túliság eszközei: minimalista technika, hogy az érzelem kifejeződése dominálhasson.
A művész e sorozatában továbbfejleszti a megkezdett irányokat, amelyeket már felfedezhettünk a "Fényrajzok Budapest" című könyvében is (Magvető, 2000.). A zsidó közösségről szóló kiállítása (2008, Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga) és a Közép-európai Egyetemen 2014-ben bemutatott Jégbüfé-sorozatok után, illetve azokat továbbgondolva, képeinek új témája a szerelem.
Mindenki ismeri, mindenhol jelen van, mindennap belebotlunk: a metróban, az utcán, a buszon, a gay pride-ok forgatagában, az egyházi esküvőkön, a leplezetlen csábítás képében, a pillanatnyi idegen érintésekben...
A városi környezet pedig mindehhez olykor kifejezetten humoros keretet is ad.
A két évtized során készült fekete-fehér fényképek következő könyvének alaptematikáját képezik. Előző albuma, a Parti Nagy Lajos szövegeivel megjelentetett " Fényrajzok Budapest", már a 4. kiadásánál tart.
Bruno Bourel 1957-ben született Párizsban. Zenei és filmes tanulmányai után, egy Polaroid SX 70-essel kezdett fényképezni a hetvenes évek végen. 1993-óta Budapesten él és dolgozik.
A Bourelről készült korábbi cikkünket itt olvashatják.