– A járműveken túl legalább olyan fontos az ipar, a társadalom és a közlekedés kölcsönös kapcsolatának bemutatása. A magyar buszgyártás ügye vagy a közterületek felosztása biciklik és autók között mind olyan kérdések, melyek jövőjét a múlt megértésével, szemléletformálással lehet alakítani – ezt a társadalmi küldetést tekinti magáénak a tervezésnél az új Közlekedési Múzeum. A technikai vívmányok mellett látható, hogyan változik az utcakép az ott közlekedők és az általuk használt eszközök révén.
A múzeum újjászületéséhez a londoni tradicionális városi közlekedési múzeum, a Zaha Hadid tervezte glasgow-i közlekedési múzeum, illetve a tavaly ősszel megnyílt brüsszeli vasúti múzeum szolgál példaként. Az első a magyarhoz hasonlatosan régi épületben kialakított kronologikus kiállítás, a második kiváló látogatóbarát megoldásokat vonultat fel, míg az utolsó – Francois Schuiten képregényrajzoló bevonásával – különleges, sötét látványvilágával kápráztatja el a látogatót. Az új Közlekedési Múzeum mindegyikből merít ötletet. De a régi múzeumi állomány javát – cirka 80 százalékát – is megtartják. (A feleslegessé váló darabokat más múzeumoknak adják át, illetve raktárban őrzik, és speciális tárlatokon mutatják majd be az érdeklődőknek.)
Helyet kap a múzeumban a hazai járműgyártás különleges szereplője, az Ikarus busz is, amely nem csupán évtizedekig vezető export cikke volt Magyarországnak, hanem több nemzedék mindennapi utazási élményét is meghatározta. Újdonság lesz az M2-es vonalon futó régi orosz szerelvény is, ahol a régi jól ismert hang mondja majd be: Élmunkás tér. A közlekedési tájékoztatás ugyanis Vitézy Dávid szerint mindig fontos eleme volt a város arculatának, ezért térképek, hangok, feliratok múltját is bemutatják. A kiállítás egyik visszatérő motívuma lesz egy különleges „családfa". Egy család életén keresztül mutatják be Budapest közlekedésének változását. Az omnibuszoknál találkozunk a szépmamával, a dédivel a földalattin, a szülőkkel a Merkurtól rendelt Lada mellett, a Combinón utazó gyerekekkel és a bicikliző unokával. Az ő személyes történetükön keresztül érthetjük majd meg, hogyan változott Budapest közlekedése.
|
| A kortárs kiállítótér betonfalán a gőzmozdony működése, alul és hátul a beindítható, kipróbálható járművek |
A régi és az új együttes megjelenítését a kiállítótér csaknem duplájára növelése teszi lehetővé, javarészt a föld alatt. Így a ligetből nem foglalnak el a mainál több helyet, sőt a hetvenes évek végi szárny elbontásával csökken is az alapterület.
 |
Vitézy a londoni és a Zaha Hadid tervezte glasgow-i közlekedési múzeumot vette alapul
Földi D. Attila / Népszabadság |
A látogató nyitott térbe érkezik, ahol néhány impozáns járművön kívül mást nem állítanak ki. Ez köztérként működik majd, bárki bejöhet, megihat egy kávét, leülhet egy picit, ha kint esik vagy túl meleg van. Itt kap helyet a pénztár, ruhatár, kávézó, a múzeumi üzlet és a könyvtár is.
A visszaépülő historizáló épületben tehát nem is lesz kiállítás. Innen lehet felmenni a kilátótoronyként szolgáló kilátóplatformra, ahonnan jó idő esetén egészen a budai Várig ellátni majd. A tényleges kilátóterekbe egy széles körlépcsőn ereszkedik alá a látogató, miközben a falakra vetített film segítségével visszafelé haladva az időben megérkezik a kiállítás 1800-as évekbeli kezdőpontjához.
|
| A 67 méteres kupola 35 méter magasan épülő kilátóplatformjáról jó időben ellátni majd a Várig |
A föld alatt épülő két szint kortárs terének kialakításába és a korszerű látványvilág megteremtésébe a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet is bevonják.
Visszatérő vendégek
A múzeumigazgató jónak tartja azt a modellt, mely szerint az adott évben más fizető vendég társaságában visszatérő látogatónak nem kell jegyet vennie. A kilátóba viszont mindenképpen extra belépőt kell váltani. Az új Közlekedési Múzeum legkorábban 2019 nyarától fogadja látogatóit.
