A XVII. század végén vagyunk, 1695-ben, törökök távozóban, osztrákok érkezőben. A magyarok átállóban. Ahogy már a két világ között lavírozó kompországban szokás. A keleti barbár szokásokról (testi fenyítés, sós kút, kerék) a nyugati humánus értékekre. Mindezt egy szakmunkásképző árvaházban szemlélhetjük – mégpedig igazgatóváltási (választási) folyamat(ok), harcok közepette. A cím az igazgató beiktatási ceremóniájára utal, ott kell az új vezetőnek a mindenkori hatalmi jelvénnyel, fácántollas fejékkel eljárnia a táncot.

Pintér Béla kimeríthetetlennek látszó fantáziával teszi érdekessé, mulatságossá az unalomig ismert közéleti közhelyeket. A választás merő formalitás, a magyarul rosszul beszélő török technikatanár, mellesleg a vesztes pályázó férje, nemcsak nyulakat tenyészt, hanem drogot is árul a gyerekeknek, aminek a hasznát persze az igazgatónő teszi zsebre, aki mellesleg lelke mélyén marad hithű muzulmán. Ám a váltás megtörténik, egy véletlen műszaki hiba folytán az igazgatónő önmagát leplezi le (lásd őszödi beszéd). A politikai-gazdasági helyzet is változik, nyugatról az élelmezés túl drágának bizonyul, kénytelenek a törökhöz folyamodni.

Tokai Andrea, Pintér Béla, Csákányi Eszter Marjai János / MTI

Major Tamásra hivatkozva szokás emlegetni, hogy egy darabot sokan meg tudnak rendezni, de egy jelenetet kevesebben. Pintér a jelenetek kitalálásában és lebonyolításában jeleskedik. Minden szituációból, mondattöredékből ezerfelé röpködnek a szatíra nyilai. Ki van gúnyolva mindenki. Az olykor Tinódi Lantos Sebestyén modorában megszólaló szöveg és a fantasztikus fordulatokat sem nélkülöző cselekmény gúnyiratnak megfelel. A végén a vérengző török mindenkit lelövet – ez lapos és poénnak kevés.

Nagyszerű viszont az előadás. Mindenekelőtt Csákányi Eszter és a Temesvárról érkezett Tokai Andrea. Csákányi nagyságában parádésan hatalmaskodó, félelmetesen képmutató és megalázottságában szívbemarkolón szenvedő. Összeomlása, hirtelen megöregedése, nehézkessége, amivel parancsszóra a diákok közé fekszik, egészen magas rendű színészet. Tokai Andrea az ellenkező utat szemlélteti plasztikusan. A megfáradt asszonyból alakul át politikus férfivá (!). Thuróczy Szabolcs remek karaktert ad a leginkább a nyulaihoz vonzódó technikatanárként. Pintér Béla a nyugati kultúra bürokratájáról rajzol pontos képet. Stefanovics Angéla a rossz diák mintapéldánya. Krausz Gergő, Szabó Zoltán, Szakács Zsuzsa színesen képviseli az összes többi tanulót.

PINTÉR BÉLA: FÁCÁNTÁNC Pintér Béla és Társulata – Szkéné