galéria megtekintése

„Hogy legyen valami tápszerük” – Interjú Heller Ágnessel

23 komment


Kácsor Zsolt

Filozófiatörténetet és olvasónaplót ír a 87 éves filozófus, mert azt akarja, hogy a fiatalok olvassanak – de ne csak Platónt, hanem Agatha Christie-t is.

– Miért érezte fontosnak filozófiatörténetet írni? Vagy felkérésre fogott hozzá?

– Nagyon ritkán szoktam felkérésre dolgozni, általában arról írok, ami számomra fontos. S azért jutott eszembe a négykötetes sorozat megírása, mert Magyarországon ma már nem oktatnak filozófiatörténetet. Régebben mindenkinek kellett filozófiát tanulnia, aki egyetemre járt, sőt, a Horthy-korszakban a középiskolában még logika- és pszichológiaoktatás is volt, ma azonban már nem tanítják a filozófiát, s ezzel egyedülállóak vagyunk. Nézze meg Olaszországot, Németországot, Ausztriát!­ Ott a középiskolában van filozófia, nálunk viszont nincs, én pedig nem akarom, hogy a fiataljaink barbárokként nevelődjenek.

Fotó: Szabó Miklós / Népszabadság

Azt mondják, hogy az úgynevezett hasznos tudás lényegesebb a filozófiánál, de ez nem igaz. Az az ismeret, ami most hasznos, pár év múlva senkit sem érdekel, ezzel szemben a filozófiai tudás mindig érvényes és használható lesz, főleg azért, mert a jó életről beszél. Tehát azért írom ezeket a könyveket, hogy legyen valami tápszerük azoknak a fiataloknak, akik ezt az iskolában nem kapják meg. Igyekeztem úgy megírni, hogy mindenkinek érthető legyen, ezért szerkesztettem meg előadások formájában: a négy könyv négy szemeszter, és minden szemeszter 14 előadás, azaz kötetenként 14 fejezetet írok. Az ókor az idén megjelent, most dolgozom a második köteten, amelyben a középkort tárgyalom. A harmadik kötet az újkori filozófiát tartalmazza majd Descartes-től Hegelig, a negyedik könyv pedig a Hegel utáni filozófiát a XX. század végéig.

 

– Az első kötet filozófusai közül ki tette önre a legnagyobb hatást?

– Platón és Arisztotelész. De ők örök befolyással vannak mindenkire, nem csak rám. Nincs olyan filozófus, aki ne állna a befolyásuk alatt.

– Ha csoda történne, és találkozna velük, akkor kire hívná fel Arisztotelész és Platón figyelmét?

– Ne haragudjon, de ezt a játékot nem tudom játszani. Hogy jövök én ahhoz, hogy bármire is tanítsak egy ilyen óriást, mint Arisztotelész? A mai fiatalok figyelmét azonban nagy örömmel felhívom rájuk, hiszen Platón élvezetes, Arisztotelész pedig tanulságos. A középkorból ajánlom Szent Ágostont, Anselmust vagy Aquinói Szent Tamást. Ő nagyon kedves és nagyon okos ember volt. Szerethető a jóindulata, az őszintesége és az esze miatt, legalább egy könyvét mindenkinek el kellene olvasnia. A második kötetet illetően most dolgozom a középkorból a reneszánszba vezető átmenet időszakán. Machia­velli a kedvencem, az első nagy politikai gondolkodó, aki megjósolta az európai történelem várható mozgását, ingadozását a köztársaság és az autokrácia között. A második kötetet Baconnal fogom befejezni. Ő vezette be az új fogalmát: korábban annak volt tekintélye, ami régi volt. Azóta az új áll szembe a régivel.

– Az olvasónaplója szerint megdöbbentően sokat olvas, szépirodalmat is. És rengeteg krimit. Mit tanul a krimikből?

– Régen szégyen volt bűnügyi regényeket olvasni, ma már nem az, hiszen izgalmas kordokumentumok. Már Collingwood, a nagy angol történész is megmondta, tessék komolyabban venni a detektívregényt, mert többet mond el az adott korról, mint bármelyik történetíró, mert bennük mindig a korszak történelemszemlélete fejeződik ki. A történelmi krimiket különösen szeretem: a történelmi korok között vannak analógiák, és egy krimiben sokkal jobb szociológiai leírást kaphatok, mint egy tudományos szociológiai műben. Olvasson el egy Agatha Christie-t, de ne nézze meg, hogy mikor íródott! A szövegből rá fog jönni.

– Az olvasónaplóban az áll egyik-másik könyvről, hogy nem is regény: a szerző az ábrázolás és elbeszélés helyett csak mesél, mint egy krónikás. De az irodalmi minőség, a szép nyelv, a szép mondatok szempontjából nem mindegy, hogy egy regényt regénynek nevezek-e vagy sem?

– A kérdés jogos, de az olvasónaplóban csak annyit akartam mondani: vannak regények, amelyeket ne tessék műalkotásként olvasni. Ha egy igazi regény embert ábrázol, akkor meg fogom tudni belőle, hogy az az ember pontosan kicsoda. Az igazi regényből megismerek valakit, egy személyiséget, a gondolatait, a nyelvezetét, a konfliktusait, sőt a konfliktusai okait, azaz megismerem a világ egy darabját. Ami meg a szép mondatokat illeti: divat manapság rájuk hivatkozni, de erre a divathullámra én nem ülök fel. Ha egy könyvben minden mondat szép, az nekem nem más, csak affektáció és modorosság, az pedig nem csinál regényt. Nekem a mondat ne szép legyen, hanem idézhető, jelentős és igaz.

Heller Ágnes

Az 1929 -ben Budapesten született filozófiaprofesszor, akadémikus kutatási területe az etika, az esztétika, a történet- és kultúrfilozófia, a filozófiai antropológia. A Lukács-tanítványok alkotta Budapesti Iskola egyik jelentős személyisége. Négyrészes filozófiatörténetét és olvasónaplóit a Múlt és Jövő adja ki.

– A nagyon szép mondat számomra egy tökéletesen kifaragott, de belül üres márványputtó.

– Igen, ez jó hasonlat. S hogy rögtön ellenpéldát mondjak: nézze meg Nádas Péter mondatait, milyen szépek, milyen tartalmasak! Nem üres puttók. Egész világok vannak bennük.

– Számomra ő a legnagyobb regényíró, pedig az ő regényei sem éppen hagyományos regények.

– A hagyományos regények a végük felől vannak megírva. Nádasra ez valóban nem jellemző. Abszolút zseniális író. A jelenetek nála nem egyszerűen beállítások, hanem helyzetek. Minden jelenete mond valamit a helyzetről, a helyzetben az emberről, és az emberben a jellemről.

Isten bevándorláspolitikája

Migránsok és idegenek a zsidó Bibliában – ez a témája szeptember 12-én a Spinoza kávéházban Heller Ágnes estjének, melyről azt mondja: Izrael törzseiben, nemzeteiben mindig jelen voltak idegenek. Már az Egyiptomból való kivonuláskor is a zsidókkal tartott egy keveredett népesség is. A bibliában így áll: Ha idegen lakik veletek, ne bántsátok, hisz ti is idegenek voltatok Egyiptomban. Beszélgetőtársa Gábor György lesz.

Bejelentkezés
Bejelentkezés Bejelentkezés Facebook azonosítóval

Regisztrálok E-mail aktiválás Jelszóemlékeztető

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.