Azt írják, tudják, milyen kockázatos kritizálni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét, amely egyre inkább passzív engedelmességre kényszerít mindenkit – különösen azokat, akik valamilyen módon függenek az állami intézmények rendszerétől –, ugyanakkor bátornak és felelősen gondolkodónak tartják azokat a közalkalmazott tanárokat, akik mindennapi munkájuk mellett még arra is szánnak energiát, hogy felhívják figyelmünket: a magyar közoktatás bajban van, a jelenlegi kormány felelőtlenül és szakszerűtlenül kezeli a közoktatás ügyét. Ez a baj a rendszerváltás pillanatától datálódik, amióta nem sikerül átalakítani a korábbról örökölt, felülről irányított, paternalista modellt egy független, demokratikusan működő, az összes résztvevő érdekeit figyelembe vevő viszonyrendszerré. Ezért kivételes és szintén példaértékű minden diák és diákközösség csatlakozása a felhíváshoz – hangsúlyozzák a levélírók, akik a tömeges csatlakozás folytatására buzdítanak.

A Krétakör – amely Harag napja címmel nemrég a Feketeruhás Nővér, A Népszabadság Respekt-díjával kitüntetett Sándor Mária történetéből kiinduló színdarabot mutatott be – emlékeztet: a napokban ért véget a Szabadiskola 3.0 című programjuk, amely a magyar oktatási rendszer hiányosságaira reagál már harmadik éve.

A projekt egyik legfőbb küldetése, hogy a gyerekeket megtanítsa árnyaltan gondolkodni, ami a világ és egymás megértéséhez elengedhetetlen. Lehetővé tette például, hogy a budai elitgimnáziumok tanulói találkozhassanak a miskolci szegregált városrészekben élő romákkal. Szervezésükben eddig 150, az ország különböző pontjairól, határon túli magyar és berlini német iskolákból érkező középiskolás fiatal gondolkodott és vitázott identitásról, migrációról, kirekesztésről, lakhatási szegénységről, konfliktuskezelésről.

A program idén megkapta a European Cultural Foundation Princess Margriet Díját.