Micsoda felzúdulás fogadta, hogy Nyelvstratégiai Intézetet gründol a kormányzat! Én pedig azt mondom, nagyon is szükség van rá. Rögtön alakítsanak is benne nyelvtaktikai-helyesírási osztályt, amelyhez fordulni lehet, ha egy szónál többet kell nyilvános helyen kifüggeszteni-megjeleníteni. (És nem telik néhány ezer forint egy helyesírási tanácsadó szótárra.)

Most például majdnem 25 milliárdért felújították a Kossuth teret. Szépen, kiemelt helyen elhelyezték József Attilát, hogy álló nap nézhesse a Dunát. A versidézetet is meghagyták a szobra melletti táblán, csak a betűtípust változtatták olvashatatlanná. De ez nem baj, aki érettségizett, nyilván tudja fejből A Dunánál című verse nevezetes sorait:

„Mintha szivemből folyt volna tova,
zavaros, bölcs és nagy volt a Duna."

De ha tudja, miért írja rosszul?! Olyan nehéz szabály, hogy két, egymást követő jelzőt vessző választ el egymástól?! Vagy talán nem érzi, hogy a „zavaros bölcs" nem ugyanazt jelenti, mint a „zavaros, bölcs"?

Lehet, hogy azt, aki a táblát rendelte, ilyen kicsinységek nem érdeklik? A térstratégia rendben, a taktikai elemekkel majd később foglalkozik?

Akkor javasolom, hogy a fűre kihelyezett, nagyon udvarias táblákat is ellenőrizze.

Már azokat, amelyek még megvannak, mert néhányról máris – vagy még? – hiányzik a szöveg: „A frissen telepített gyep védelme érdekében, kérem ne lépjen a fűre!

Nem lehetne a „kérem" után hiányzó vesszőt itt is pótolni?

Az „Olimpia park és játszótér" eligazító táblájának hibáit már nem is sorolom, az olvasónak is maradjon valami élvezet. Az alján szereplő, büszke aláírók pedig szégyelljék magukat!