Most pedig, hogy a Csodálkozol barátném kézirata Beck Judit hagyatékából előkerült, joggal említhető a Judit-versek között. Azzal együtt is, hogy Radnóti Miklós felesége, Gyarmati Fanni emlékei szerint a költeményt férje Bálint György feleségének, Csillag Verának írta – mint ezt Ferencz Győző irodalomtörténész, Radnóti monográfusa és kéziratainak gondozója Fifi néni személyes közlésére hivatkozva publikálta.
Az árverési katalógusban megjegyzi: máskor is előfordult Radnóti költői gyakorlatában, hogy ugyanazt a verset két, máshoz szóló ciklusban is felhasználta. Mindenesetre a vers abban az időben születhetett, amikor Radnóti és Beck Judit szerelme fellángolt. A Tajtékos ég című kötetben 1941. május 20-ra keltezik, s közvetlenül a Harmadik ecloga mellé szerkesztették.
A levél viszont jó másfél évvel későbbi, 1942. december 17-re datálódik. Radnóti és Beck Judit viszonya ekkorra már véget ért, de mint ez a dokumentum is bizonyítja, még komoly utóhatásai voltak. A költő a második munkaszolgálatát töltötte az újpesti ládagyárban. Ilyen körülmények között írta sorait egy csütörtöki napon, egy héttel karácsony előtt. Kockás noteszlapra. Kapkodó mondatokkal. Mint megjegyzi: „...nagyon mélyen vagyok és nagyon, nagyon fáradt. Agyondolgoztatnak s agyondolgoztattak”.
Vasárnaponként mehetett csak haza. Levelében ezért azt kéri Judittól, hogy a karácsony előtti hétvégén vagy karácsonykor, amikor majd három napra hazaengedik, találkozzanak. Akár Fifivel hármasban is. A levél legérdekesebb részlete az érzelmekről szól. A költő reagál a nő egy levélmondatára, miszerint „talán nagyon jó barátok maradhatunk örökké – ezt a személyes érintkezés eldönti”.
|
Radnóti Miklós 1909–1944
Wikipedia |
Radnótit ez felkavarja: „Talán? Miért talán? És miért dönti el ezt a személyes érintkezés? Judit édes, Te nem tudod, hogy a legjobb barátom is vagy! (Vagy csupán voltál?) Hát csak a test... ahogy mondani szokták? Ha az nincs, egy csodával szegényebb az életem, Te Csoda, Te!, de akkor is szeretlek, szerettelek volna.”
Az utóbbi időben több dokumentum is nyilvánosságra került erről a hosszú ideig nem publikált szerelemről. Tavaly ősszel szerepelt az Arte Galéria árverésén egy önarckép Beck Judittól, amelyet 1941-ben ajándékozott a költőnek születésnapjára, s amelyet Radnóti özvegye haláláig a szobája falán őrzött. Idén nyáron pedig a Magyar Rádióban elhangzott az az 1989-es interjú, amelyet Mélykúti Ilona készített az 1995-ben elhunyt Beck Judittal, s amelyről kikötötte, hogy csak Gyarmati Fanni elhunyta után szabad közölni.
