Harrison Ford miatt nem tudnak dolgozni a magyarok
Szakemberhiány lépett fel a hazai filmiparban, már a magyar filmek sem tudnak időben elindulni – kormányszinten keresik a megoldást.
Ahogy Hutlassa Tamás, a Kincsem című óriási költségvetésű magyar film producere fogalmaz, a gyártásba kerülő folyamatosan bővülő magyar és külföldi filmek száma fordított arányban van a rendelkezésre álló szakemberek számával. A Mundruczó Kornél rendezte Felesleges ember stábjába külföldről kellett szakembereket hívnia a gyártó Proton Cinemának.
|
| Júliustól a Szárnyas fejvadász 2. részéhez Harrison Fordék lefoglalták a kapacitást |
Első megközelítésben ez nem jelentene problémát: nemzetközi szakmáról van szó. Az viszont gondot okoz, hogy ez hatással van az árképzésre is. A kisszámú szakgárdából a legjobbak hosszú időre előre lekötik magukat a szemfüles és a hazaiaknál jobban eleresztett külföldi producerek felkérésére, így a másod-, illetve harmadvonalbeli szakemberek is irreálisan magas áron dolgoznak. Megtehetik, hiszen a gyártó cég sarokba szorul: stáb híján nem tud időben leforogni egy film, márpedig a mozgóképes szakmában ez főben járó bűnnek számít. A játékfilmesek mellett a nagy kötbér-kötelezettségű reklámfilmesek is gondban vannak.
Míg az utóbbi években kiépült a komoly nemzetközi produkciók fogadására alkalmas infrastruktúra (monstre stúdiók), a szakemberek száma nem emelkedett. A stúdiókomplexumok több nemzetközi produkciót ki tudnának egy időben szolgálni – elvben –, de a gyakorlatban szakember híján mégsem. Szemléletesek a számok: egy magyar film stábja átlagosan 30-50 emberből áll, egy külföldi bérmunka ötszáznál több főt is alkalmazhat.
A helyzetet fokozza, hogy július elejétől hazánkban forog egy igazi gigaprodukció: a Ridley Scott rendezte Szárnyas fejvadász második része Harrison Ford és Ryan Gosling főszereplésével. A Magyarországon fellelhető összes technikai és emberi kapacitást lefoglalták a nyár végéig. Információink szerint ezalatt az etyeki Korda Stúdió és a rákospalotai Origo Stúdió mindegyik műtermét a nevezett produkció bérli.
A számok magukért beszélnek: 2014-ben a hazai és a nemzetközi produkciók gyártására Magyarországon elköltött összeg meghaladta az 56 milliárd, 2015-ben a 72 milliárd forintot. A filmgyártásra fordított költések 2010 és 2014 között elérték a GDP 0,15%-át, ez kétszerese az európai átlagnak. Harrison Fordnak köszönhetően ezek a számok idén minden bizonnyal tovább növekednek.
Hiányszakmák
Az egyre romló helyzetet felismerve a Magyar Nemzeti Filmalap szakmai képzési pályázattal igyekszik megoldást szolgáltatni. A legjelentősebb hiányszakmák közé tartozik például a forgatási naplóvezető, a produkciós könyvelő, a storyboardrajzoló. A szakképzésre pénzt is biztosít az intézmény: ennek érdekében módosította a kormány a filmtörtvényt. Létrehozták a mozgóképszakmai képzési hozzájárulást: a Magyarországon gyártott – magyar vagy külföldi – produkciók költései után 0,5 százalékos adót kell fizetni, legfeljebb 15 millió forint értékben. Az évi, várhatóan 150-180 millió forintból a filmalap a már működő, filmes oktatással foglalkozó szervezetek szakalkalmazotti képzéseit támogatja. A befolyt pénzekre tegnap óta lehet pályázni.
