Egy sikeres Budapest-imázsfilm, több tucat epizód a Barátok köztben és két tévéfilm után mozikba került Madarász Isti rendező első nagy vásznas munkája, a Hurok. Ez az első magyar, időhurkos sci-fi, melynél alkotói szándék volt, hogy ne legyen tipikusan „hazai”.
hirdetés
Nem retteg a kritikákról?
– Nem! Elolvasom az összeset, sőt még a kommenteket is, bár utóbbiról próbálom leszoktatni magam. Olvastam már a Hurkot szélsőségesen jónak, illetve közepesen rossznak is tartó kritikát. Igyekszem mindig megérteni az elemzőt, és olykor igazat is adok nekik. Elismerem, hogy nem a legjobbak a párbeszédek, ezért majd a következő filmnél nem én fogom írni. Ha valaki szerint úgy rossz a film, ahogy van, az sem bánt. Mert annak szerintem nincs igaza.
Kizárólag szórakoztatni akart?
– Mármint, hogy nincs semmi mondanivalóm? Ezzel nem feltétlenül értek egyet. Ugyanakkor nem fogok hazudni: ennek a filmnek előbb volt meg a szerkezete, mint a története. Nagyon szeretem a forma felől megközelíteni az alkotást. Éreztem, hogy mintha hurkatöltővel próbálnám belenyomni a karaktereket, akik többször változtak is. Tudtam, hogy ezt nem így kéne, de fordítva nem működött. Abból indultam ki, amikor az ember áll egy helyben és azt érzi: bárcsak ezt most újracsinálhatnám. Ezt mindenki szeretné. Van az a menő angol mondás: „no regrets” – ne bánjunk meg semmit. Ez egy fellengzős hülyeség. Én nagyon sok mindent másképp tennék.
Ritka, hogy magyar rendező nonstop akciómoziban gondolkodjék.
– Nagyon szeretem a furcsa jeleneteket és az akciókat. A Hurok vizualitásának kialakításánál törekedtem arra, hogy ne nézzen ki magyar filmnek. Ebben zseniális partnerem volt Nagy András operatőr.
Előbb csattannak el a pofonok, mint ahogy egyet kérdeznek a karakterek.
– Tisztelem, aki képes egy konyhaasztal köré feszültséget építeni, de ez nekem nem megy. Tarantino azt mondja: egy felrobbanó autó mindig érdekesebb lesz egy parkoló autónál. Ez a legnagyobb bölcsessége. Ha tehetjük, robbantsuk fel.
hirdetés
Nem akarták lebeszélni a filmről?
– Dehogynem. Számtalanszor. Pusztán jóindulatból, mivel „mi nem csinálunk ilyen filmeket”. Nem velem volt a baj, hanem a filmtervvel. Aztán Hutlassa Tamás látott benne fantáziát.
Madarász Isti kilenc évig tervezte nagyjátékfilmjét, mert nehezen talált megfelelő színészt Veres Viktor / Népszabadság
Vakmerő dolog volt mondjuk Csányi Sándor helyett Száraz Dénesre bízni a főszerepet.
– Kilenc éve tervezem ezt a filmet. Az első ötben azt gondoltam, hogy Jake Gyllenhaal lenne a tökéletes főszereplő. A magyar színészek között nem találtam hasonló karaktert. Aztán egy sörreklámban megláttam Száraz Dénest. Fogalmam sem volt, ki ő. Amikor megtudtam, hogy a Jóban Rosszban sztárja, nagyon megijedtem. Én is rendezek Barátok közt-epizódokat, tudom, hogy működik ez, egy ilyen sorozatban nehéz megvillanni. Nehezen tudtam megállapítani, hogy Dénes milyen színész, de nagyon kíváncsi voltam rá.
Mennyire volt nehéz meggyőzni a producereket, hogy ő a befutó?
hirdetés
– Voltak olyan vélemények, hogy ne őt válasszam, mert kudarc esetén azt fogják a fejünkhöz vágni, hogy nem volt pénzünk normális színészre. Behívtam a szereplőválogatásra öt „híres” színészt, de tényleg Dénes volt a tökéletes párja a női főszereplőnek. Dénes jóképű és kisportolt filmszínész alkat. Az a fajta, akiből Amerikában nagyon sok van, nálunk viszont szinte egy sem, én legalábbis nem találtam.
Anger Zsolt a szokott arcát hozza.
– Ez életem nagy tragédiája: ő volt az egyetlen, akit nem castingoltunk. Amikor felkértem, azt mondtam neki, hogy olyan szerepet kap, amilyent még soha nem játszott. Az elhúzódott utómunka miatt előttünk kijött az Éjszakám a nappalod és az Aranyélet – ma már ő az ügyeletes rosszfiú. Szinte beálltunk a sorba.
Dezső lopja a hypót
Nem tudom, hogy van-e itt valami csavar a mozivászon mögött, Madarász Istinek először be kell bizonyítania, hogy tud teljesen fölösleges és értelmetlen filmeket készíteni ahhoz, hogy pénzt kapjon később valami értelmesre is. Ha igen, akkor értem, miért készült el a Hurok. Ha nem, akkor fogalmam sincs, miért erre használta a nagy lehetőséget.
Ön moderálja a filmalap mesterkurzusait. Mit tanult a nagyoktól, mondjuk Ridley Scottól?
– Mindenki nagyon nyomul rájuk. Én például sosem fotózkodom velük, mert nem rajongónak akarok tűnni. Sokkal jobb, ha fiatal és tapasztalatlan kollégaként tekintenek rám. Ridley Scott egy nap kihívott A mentőakció forgatására, és tanítványaként kezelt. Óriási élmény volt.
