Azt sajnos kevesen tudják – tette hozzá Szakmári –, hogy
a helyben olvasás joga EU-s alapjog, senkinek sem lehet megtiltani a könyvekhez való hozzáférést. Aki bemegy egy könyvtárba – akár felnőtt, akár gyerek –, és olvasni szeretne, az olvashat.
Misley Judit iskolai könyvtáros (AKG) szerint ideális állapotban nem rendeletek, hanem szülők gondolnak valamit arról, hogy a gyerekeknek mit szabad és mit nem. Andrássy Katinka grófnőtől sem tiltották el a felnőtt irodalmat, ám édesanyja speciális módszert alkalmazott, összevarrta a könyvek inkriminált oldalait.
Szakmári szerint nem a gyermeki lelkek védelme a valós ok, inkább a leleményesség megelőzése. Az ember ahol tud, spórol, és ha egy gyermekbelépővel ingyen (vagy kedvezményesen) juthat olvasnivalóhoz az egész család, akkor kihasználja a kiskaput, viszont a könyvtáraknak szükségük van minden forintra.
– Csak pozitív visszajelzést kaptunk, mindenki megértő volt, egy szülő sem reklamált nálunk – foglalja össze a tapasztalatokat Dippold Péter, a FSZEK Központi Könyvtár igazgatója. Az új szabályozás akkor merült fel bennük, amikor megjelent az internetes tartalmakat szűrő kormányrendelet, amely a gyermekeket védi a nem kívánt oldalaktól. Rendszeresen figyelik a kölcsönzési szokásokat, ez is közrejátszott abban, hogy ezentúl csak a megfelelő művekhez férjenek hozzá a gyerekek. Vagyis a gyerekkönyvtárosok által gyerekkönyvnek minősítettekhez. Sajnos a gyerekkönyvek kritériumait nem sikerült megtudnunk, nagyon úgy tűnik, hogy a kiadók ajánlata dönt elsősorban.
Gondoljuk csak végig. A Grimm fivérek meséi kölcsönözhetők, vagyis a brutalitás nem tabu.
Az erkölcstelenség sem baj, példa erre Lusta Katica. A kirekesztő szemlélet sem, hiszen A Tamás bátya kunyhója is hazavihető.
De Max és Móric története sem éppen a leányszobákba való.
Egy könyv árából
A Központi Szabó Ervin Könyvtárban az éves, felnőtt kölcsönzési díj 5800 forint, kisebb tagkönyvtárakban 2300 forint egy évre. Sok helyen 16 éves korig ingyenes a kölcsönzés, tízéves kor alattiaknak pedig szinte mindenhol.
– A rendszer ugyanakkor nem merev, rugalmasak szeretnénk lenni – teszi hozzá az igazgató. Vagyis ha a gyereknek az iskolai feladataival kapcsolatban, mondjuk, egy állatokról szóló szakkönyvre lenne szüksége, akkor a könyvtárossal egyeztetve természetesen kikölcsönözheti. Viszont ha csak úgy, mindenféle indok nélkül szeretne belepillantani egy filozófiai értekezésbe, ezt már nem teheti meg. Hacsak a szülei a saját kölcsönzőjegyükkel ki nem veszik neki.
|
Péterfy szerint a könyvek demokráciája a világ legnagyszerűbb érzése. „Ha akarom, bármelyik kötetet levehetem a polcról, és belelapozhatok”
Korponai Tamás / Népszabadság |
– Kilencévesen vettem a kezembe a Száll a kakukk fészkére című regényt. Azt nem mondom, hogy az anyámék ujjongva nézték – meséli Péterfy Gergely író, aki nem tudja elképzelni, milyen könyv lehetne olyan erkölcsi fertő, hogy mindenáron meg kellene óvni tőle a gyerekeket. Véleménye szerint minden fejlődés a szabályok megszegésén alapul. A könyvek demokráciája a világ legnagyszerűbb érzése – mondja –, ráadásul
a gyermekeknek az a dolguk, hogy ne fogadják el az ostoba és zsaroló felnőttek szempontjait,
akik csak a nekik címzett olvasnivalót nyomják a kezükbe. Hacsak nem akarnak maguk is unalmas felnőttek lenni.
Mitől gyerekkönyv A kőszívű ember fiai?
Három szempont dönti el, hogy mi kerül be a gyermekkönyvtári állományba. Vagy a Könyvtárellátó szakmai ajánlóját fogadják el, netán a kiadók besorolásait az egyes könyvek esetén, vagy a saját szakemberük döntését, aki a megfelelő pedagógiai és pszichológiai szempontok alapján válogatja ki a megfelelő műveket. Szamárvezetőként a Könyvtári Intézet gyermekirodalmi adatbázisa szolgálhat, ahol korcsoportokként lebontva is böngészhetünk a könyvek között. Érdekesség, hogy ott 8–11 éves korosztályi kategória is van, vagyis nem tíz év a kényes határ. A kérdésünkre ez nem válasz.
