„Állandóan csak a végtelen szomorúságot okozom” (Pompásan buszozunk) Móricz-Sabján Simon

– Ha valaki egy város írója, akkor ő városi író? Egy ilyen cím eldönti az urbánus-népi hovatartozást is egyben?

– Jobban szeretem Ficsku Pali bácsi (Ficsku Pál író, többek között az Élni három nővel szerzője – a szerk.) definícióját, aki az utolsó lakossági íróként határozta meg magát. Szívesen lennék az utolsó előtti vagy utáni lakossági író, ha ő is egyetért vele.

– A város írója a tanácsülések protokolláris vezetője volt a középkorban. Ez azt jelenti, hogy végig kell majd ülnie a tanácskozásokat komoly arccal?

– Vállalom, feltéve, hogy stadionépítések, a város átnevezése Graczra és egyéb nagy beruházások is szerepelnek a jövő évi tervek közt.

– A most leköszönő Ivana Sajkó írónőtől milyen tanácsot kapott, mire kell különösen figyelnie?

– Még szárazabban kell tartani a puskaport és lényegében kötelező a vadászlikőr a reggeli stanglihoz.

– Látta már a Cerrini-kastélyt, ahol a következő évben elszállásolják?

– Megnéztem műholdról: egy cserép sem hiányzik a tetőről és elegánsan pipiskednek a kémények.

– Konkrét írói tervet kért Graz a pályázathoz? Thomas Bernhard osztrákgyűlölő szelleme lengi be Alsó-Ausztriát, számíthatunk-e esetleg a hazai közállapotokat, közérzetet bemutató írásra?

– Török Ádám a Miniből egyszer azt énekelte nekem a Tabánban: – Ne menj oda, de ne nézz vissza haraggal! Sok évtizede nem tudom ezt a sort értelmezni, hátha most sikerül!