Gombóc Artúr és más celebek

Ha az állami díjakat nem a komolytalan felnőttek osztogatnák egymásnak, hanem a tévedhetetlen ítéletű gyerekek a valóságos világnál sokkal komolyabb játékvilág teremtőinek, akkor Csukás István alighanem minden egyes nap díjat kapna, amikor az esti mesében megjelenik egy-egy halhatatlan teremtménye.

Akár a könyvekből ismerjük őket, akár a képernyőről, mára a mindennapi kultúránk szerves részei ők, az igazi celebek: Gombóc Artúr, az Órarugógerincű Felpattanó, Mirr-Murr, Pom-Pom, Oriza Triznyák, a bátor tintanyúl, Süsü és Süsüke, Festéktüsszentő Hapci Benő, a nagy ho-ho-horgász, Settenkedő Tódor és a többiek.

Csukás István az Alföldről indult, Kisújszállás szülötte, onnan jött Budapestre, Petőfi mesebeli rónaságából, hogy a legnagyobbakhoz hasonlóan beleírja magát nemcsak a magyar irodalomba, hanem ami annál is több: a szívünkbe. Gyerek- és kamaszkorában az irodalom, a költészet mellett a zene töltötte ki az életét, majdnem professzionális muzsikus lett belőle, s tán nem sértődik meg, ha kijelentjük: nem is baj, hogy elveszett a zenekultúra számára. Ám a vele született kiváló zenei hallásának köszönheti hallatlan ritmusérzékét, ami írásainak egyik legfontosabb sajátja. Egy jó zenész másik alapvonása a képzelete, a szüntelen hullámzó belső tenger harmóniája, ami bőven árad Csukás István műveiből. Budapesten aztán majdnem „komoly" költő lett, de tán azon sem sértődik meg, ha kijelentjük: a magunk részéről ennek a majdnemnek roppant örülünk.

Csukás István
Veres Viktor / Népszabadság

Az elmúlt évtizedekben ontotta magából a műveket: sorra születtek a meséi, a gyerekregényei, a mesekönyvei, a versei és a forgatókönyvei, az írásaiból olyan, mára klasszikussá lett feldolgozások készültek, mint a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm, amely 1975-ben (több mint negyven éve!) megkapta egy hollywoodi televíziós fesztivál nagydíját. Másik népszerű műve a Süsü, a sárkány című bábfilm, amely külföldön is sikert aratott. A szerzőt elhalmozták díjakkal, sőt még életében elneveztek róla egy nevelési, oktatási gyermekközpontot és általános iskolát.

Csukás István belső világa derűt, vidámságot és örömöt teremtett, amit semmiféle nagy állami díjjal nem lehet meghálálni. A gyerekek még bölcsek, s ezt nagyon jól tudják, ezért eszükbe sem jut holmi kitüntetéseket aggatni különféle bácsikra és nénikre. Ők a legtöbbet adják, amit csak adományozhatnak: a szeretetüket, a hűségüket és a hálájukat. Ennél többre magyar író nem tarthat igényt.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér